Gasztrointesztinális tünetek COVID-19-ben
Amennyiben a SARS-CoV-2 fertőzöttekben gasztrointesztinális tünetek is megjelennek, a betegség súlyosabb lefolyására számíthatunk.
Az American College of Gastroenterology (ACG) idei október végi virtuális találkozóján több előadásban is arról számoltak be, hogy a COVID-19 fertőzésben gyakran megjelenő gasztrointesztinális (GI) tünetek - hasmenés, hányás, gyomortáji fájdalom - súlyosbítják a beteg állapotát és rosszabb várható kimenetelre utalnak. Miközben a SARS-CoV-2 eredetileg a nevében foglaltak szerint is légzőszervi tüneteket okozó betegség, ma már tudjuk, hogy számos szervrendszert - köztük a gyomor- bélrendszert - is megtámadja, és nem egyszer azokban is maradandó, vagy lassan múló károsodásokat okoz.
Dr. Subash Ghimire (Guthrie Robert Packer Hospital Sayre, Pennsylvania) 38 olyan vizsgálat utólagos elemzését végezte el, melyekben COVID-19-es betegek GI tünetei szerepeltek. A több mint 8400 beteg 15%-ánál legalább egy GI tünet volt észlelhető. A hasmenés és a hányinger/hányás összesített prevalenciája 12% és 8% volt. Amennyiben a COVID-19-es betegnek hasmenése volt, súlyosabb betegség volt várható (OR: 1,63, P=0,01). „A hasmenéses beteg vírusterhelése valószínűleg nagyobb, ami a vírusra adott fokozott szisztémás válaszhoz és nagyobb fokú légzőszervi komplikációkhoz vezet.” Ezért igen fontos, hogy a megfelelő kezelés mielőbbi megkezdése érdekében korán felismerjük az ilyen GI tüneteket mutató, fokozott kockázatú betegeket.
Dr. Darbaz Adnan (Rush University Medical Center) egy chicagói COVID-19 központban kezelt 921, igazoltan SARS-CoV-2 pozitív beteg elektronikus kórlapját értékelte. A betegek 22,4%-ánál a fertőzés kezdetén legalább egy GI tünet jelentkezett, leggyakrabban a hányinger/hányás formájában. A COVID-19 fertőzött betegekben a GI tünetek független kapcsolatban voltak a betegség rosszabb kimenetelével, és az ilyen betegek nagyobb arányban szorultak kórházi felvételre illetve intenzív osztályon történő ápolásra és többüket kellett intubálni. A gasztrointesztinális tünetek számának növekedésével egyre növekszik a súlyos következmények valószínűsége – a gyomor- béltünetekkel nem rendelkező COVID-betegekkel való összehasonlításban. Dr. Adnan kijelentette, amennyiben a COVID-19-ben szenvedő betegeknél GI tünetek is észlelhetők, jelentősen növekszik a súlyosabb végső kimenetel kockázata, és ezt a felvételre váró betegek fontossági sorrendjének megállapításánál (a „triage”-nál) azonnal figyelembe kell venni.
Dr. Hafsa Abbas (Bronx Lebanon Hospital Center, New York City) arról számolt be, hogy a SARS-CoV-2 miatt kórházba került betegeknél milyen gyakorisággal észleltek GI traktus vérzést. A feldolgozott 1206 beteg 3,1%-ánál (n=37) fordult elő GI vérzés, melyeknek csaknem a fele (43%, n=16) igen súlyos volt. A vérzés leggyakrabban a GI traktus fölső részéből származott, és leginkább a koffein hatására megindult vérhányás formájában jelentkezett. A gépi lélegeztetésen lévő súlyos betegeknél (n=373) jóval többször tapasztaltak GI vérzést (n=18, 48,6%), mint azoknál, akik nem szorultak gépi lélegeztetésre (N=355, 30,4%)(P=0,018). Nem meglapő módon szintén jóval többször fordult elő GI vérzés az antikoagulációs kezelést kapóknál (n=11, 29,7%), mint a véralvadásgátló kezelésben nem részesülőknél (n=150, 12,8%)(P=0,003). A vérzéses betegeknél természetesen magasabb volt a D-dimer érték (P=0468). Az 1206 SARS-CoV-2 fertőzött betegből 412 beteg (34%) halt meg, átlagéletkoruk 68 év volt, míg a fertőzést túlélők átlagosan fiatalabbak, 59 évesek voltak. A vizsgálók azt is megállapították, hogy a terápiás antikoagulációban részesülő betegek között magasabb volt a mortalitás, mint azoknál, akik nem kaptak antikoagulációs kezelést (n=77, 18,7% vs n=84, 10%, P=0,001), illetve, azt hogy a GI vérzés önmagában nem jelzi előre a SARS-CoV-2 miatt hospitalizált betegek mortalitását. Ugyanakkor a GI vérzés nem játszik szerepet az összes halálozásban, és az antikoagulánsok biztonságosan adhatók, amennyiben azok a SARS-CoV-2 fertőzésben indikáltak.
Források:
