Génritmus és az immunrendszer
A téli hónapokban az immunrendszer aktivitása fokozódik, de egyes betegségek kockázata miatt a gyulladásos immunválaszok is megnövekednek a hideg évszakban. A Nature Communications-ban megjelent beszámoló szerint génjeink aktivitása évszakonként változik.
Az élő szervezetek biológiai folyamatai különböző (napszakos, évszakos, éves) ritmusokat követ, a ciklusok hossza és lefutása az adott élőlény veleszületett tulajdonsága. E ritmusokat a gének szabályozzák és bizonyos külső hatások befolyásolják. Eddig több ezer gén esetén igazolták, hogy a téli hónapokban rendszeresen csökken az aktivitásuk, ami többek között az immunrendszer reakciókészségét is módosítja, mégpedig úgy, hogy télen kifejezettebbek a szervezetben lezajló gyulladásos immunválaszok. Ez egyrészt erősíti a fertőzésekkel szembeni védekezőképességet, másrészt azonban növelheti a szívbetegségek és a mentális zavarok előfordulásának kockázatát.
Chris Wallace és John Todd (University of Cambridge) a szezonális ritmus génekre gyakorolt hatását korábban publikált genetikai adatok elemzésével vizsgálta. Az adatok a világ különböző régióiból (USA, Nagy-Britannia, Ausztrália, Gambia), több mint 16000 ember vér- és szövetmintáiból származtak. A mérsékelt égövben élő emberek esetében a fejenként több, mint 23000 átvizsgált génből 4000-nél is több mutatott évszakfüggő aktivitást. A gének egy csoportja télen, egy másik csoport nyáron maximálisan aktív. A hideg évszakban vett vérminták megnövekedett mennyiségben tartalmaztak hírvivő anyagokat és immunsejteket, ami erősödött gyulladásos reakciókra utal. A nyugat-afrikai Gambiában, ahol nincsenek évszakok, ezek az ismertetőjelek azokban a mintákban mutathatók ki, amiket az esős időszakban vettek.
A tudósok azt a következtetést vonták le, hogy az ember immunrendszere a mindenkori környezeti feltételekhez igazodik, és különösen akkor aktivizálódik, amikor a fertőzésveszély a legnagyobb. Ebben a szakaszban azonban a túlzott, vagy hosszantartó gyulladásos immunválaszok esélye is megnövekszik, ami betegségeket okozhat. Ilyenek például a szív- és érrendszeri megbetegedések, az autoimmun betegségek, vagy a mentális zavarok, amelyek kezelése évszakonként különböző mértékben lehet sikeres. A kutatók szerint éppen ezért egyes védőoltások is hatásosabbak lehetnek télen, mint nyáron. Az évszakok hatása a génekre és az anyagcserére tehát nyilvánvaló, a pontos mechanizmus azonban még nem ismert. Valószínű, hogy a nappalok hosszúsága, és a hőmérséklet játszik ebben szerepet.
Forrás: Wissenschaft aktuell
