HFpEF, NT-proBNP és BMI
A pitvarfibrilláció jelenléte önmagában erősen jelzi a HFpEF-et, így az NT-proBNP vizsgálata kevésbé fontos ezekben a krónikus diszpnóéban szenvedők esetében.
Yogesh N.V. Reddy (Mayo Clinic in Rochester, Minnesota) és munkatársai multicentrikus értékelést végeztek a megőrzött ejekciós frakciójú szíveléhgtelenség (HFpEF) diagnosztizálására szolgáló N-terminális agyi natriuretikus prohormon (NT-proBNP) küszöbértékekről ambuláns, krónikus, megmagyarázhatatlan légszomjban szenvedő betegeknél, azzal a céllal, hogy a küszöbértékek BMI és pitvarfibrillációs státusz alapján történő rétegzésével javítsák a diagnosztikai pontosságot.
A Circulation-ben 2025. január 22-én online megjelent közleményükben megállapították a HFpEF vagy a nem kardiális dyspnoe diagnosztikus küszöbértékeit egy 414 olyan HFpEF-es vagy határozott nem kardiális dyspnoés beteget tartalmazó kohorszban, amelynek tagjai invazív terheléses katéterezésen estek át.
A származtatott küszöbértékeket ezután hat független validációs kohorszban validálták, beleértve a HFpEF végleges diagnózisával rendelkező betegeket.
A HFpEF kizárására (érzékenység) és igazolására (specificitás) szolgáló optimális NT-proBNP küszöbértékeket levezették, tesztelték, majd az elhízás és a pitvarfibrillációs státusz szerint rétegezték.
A HFpEF kizárására jelenleg ajánlott, 125 pg/ml-nél kisebb NT-proBNP küszöbérték 82%-os érzékenységet mutatott a 35-nél kisebb, és 67%-os érzékenységet a 35-nél nagyobb BMI-vel rendelkezők esetében, míg a HFpEF meglétét igazoló, életkorral és BMI-vel kiigazított küszöbérték csak 65%-os specificitást mutatott.
Az értékek megállapítására szolgáló első kohorszban a jelenleg ajánlott küszöbértéknél alacsonyabb (50 pg/ml-nél kisebb) NT-proBNP kizárási küszöbérték 93%-os általános érzékenységet mutatott, 97%-os (95% CI, 95%-99%) érzékenységgel a 35-nél kisebb BMI-vel rendelkezők esetében és 86%-os (95% CI, 79%-93%) érzékenységgel a legalább 35 BMI-vel rendelkezők esetében; ez a küszöbérték a validálási kohorszokban konzisztens eredményeket mutatott.
Az ≥ 500 pg/ml-es szabályos NT-proBNP küszöbérték általános specificitása 86%-os volt, 85%-os specificitást a 35-nél kisebb BMI-vel rendelkezők körében, míg az alacsonyabb, ≥ 220 pg/ml-es küszöbérték 88%-os specificitást biztosított a 35-nél kisebb BMI-vel rendelkezők körében; az eredmények konzisztensek voltak a validációs kohorszokban.
A HFpEF a pitvarfibrillációval és nehézlégzéssel küzdő betegek több mint 98%-ánál volt jellemző, ami arra utal, hogy a pitvarfibrilláció önmagában a HFpEF robusztus biomarkere, és az NT-proBNP nem ad hozzáadott értéket.
„A korábbi közleményekkel ellentétben, amelyek az akut dekompenzált HF-re vagy a vizsgáló véleménye alapján pontatlanul meghatározott krónikus HF-re összpontosítottak, azt találtuk, hogy a jelenleg ajánlott NT-proBNP küszöbértékek csak szerény pontosságúak a krónikus nehézlégzéssel járó betegek körében, ha bináris módon, egyetlen diagnosztikai küszöbértéket alkalmaznak” - írták a szerzők.
Az N-terminális agyi natriuretikus peptid prohormon (NT-proBNP) diagnosztikai küszöbértékei a megőrzött ejekciós frakcióval rendelkező szívelégtelenség (HFpEF) esetében a krónikus diszpnoéban szenvedő ambuláns betegeknél testtömegindex (BMI) rétegzésre van szükség az optimális pontosság érdekében. A pitvarfibrilláció jelenléte önmagában erősen jelzi a HFpEF-et, így az NT-proBNP vizsgálata kevésbé fontos ezekben az esetekben.
A kohorszok túlnyomórészt fehér és ázsiai résztvevőkből álltak, a fekete, dél-amerikai vagy afrikai résztvevők csak korlátozottan voltak képviselve. Az eredmények az NT-proBNP küszöbértékek egyszeri mérésén alapultak. Az eredeti küszöbértékek megállapítására szolgáló kohorsz azonosítása retrospektív volt, ami szelekciós torzítást okozhatott, ezenkívül ebben a kohorszban a résztevők 24-ánál hiányzott az NT-proBNP küszöbértékek mérése.
Forrás:
Reddy YNV, Tada A, Obokata M et al. Evidence-Based Application of Natriuretic Peptides in the Evaluation of Chronic Heart Failure With Preserved Ejection Fraction in the Ambulatory Outpatient Setting Circulation. 2025;151:00–00. DOI: 10.1161/CIRCULATIONAHA.124.072156