Higiéne és az akut gyermekkori leukémia
Az akut leukémia a fejlett országokban élő gyermekek leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedése, amelynek kialakulásában a túlzott higiéne is szerepet játszhat.
A gyermekkori rosszindulatú -de egyben egyre jobban gyógyítható- daganatok előfordulása világszerte évente 13%-kal nő, ezen belül a B-sejt prekurzoros (BCP) akut limfoblasztos leukémia (ALL), prevalenciája Európában évente kb. 1%-kal emelkedik. Ez a daganattípus teszi ki az összes gyermekkori daganat kb. egyharmadát. De miért keletkezik ez a daganat leginkább a kicsi gyermekekben, és miért speciálisan az iparilag fejlett országok gyermekeiben?
Erre kereste a választ Dr. Mel Greaves (Institute of Cancer Research, London) 200 irodalmi hivatkozást tartalmazó tanulmányában, amely a Nature Reviews Cancer online kiadásában jelent meg 2018. május 21.-én. Az utóbbi évtizedek gyermekkori leukémiákkal kapcsolatos genetikai, biológiai, immunológiai, epidemiológiai kutatásainak feldolgozása alapján a szerző az akut limfoblasztos leukémia (ALL), azon belül a B-sejt prekurzoros (BCP) ALL kialakulásának okát több tényezőre vezeti vissza. Az öröklött tényezők mellett a csecsemőkori fertőzések hiányát és egyéb, a kockázatot befolyásoló tényezőket (esetleg pl a táplálkozást) tart felelősnek a betegség kialakulásáért.
Dr. Greaves szerint a leukémia kialakulása két lépcsőben történik. Az első lépés még a születés előtti genetikai mutáció, ami prediszponálja a magzatot a leukémiára. Még a méhen belüli életében egy fúziós génképződés vagy egy hiperdiploiditás egy rejtett, preleukémiás klónt hoz létre, de ez a genetikai változás csak a gyermekek 1%-ánál okoz valóban leukémiát. A második lépés az immunrendszer károsodása, amely a fertőzés, a mikróbákkal történő expozíció hiánya miatt alakul ki, hasonlóan a gyermekkori allergiákhoz, autoimmun betegségekhez és a fiatalkori Hodgkin-kórhoz. Az immunrendszer a fertőzések elleni küzdelem során érik, fejlődik, alakul az élet első heteiben és hónapjaiban átélt természetes fertőzések nyomán. A korai életszakasz ilyen természetes infekcióinak hiányában a későbbi immunválaszok szabálytalanok, abnormálisak lesznek. A fejlett világ paradoxonja, hogy az immunrendszer kifejlődése és a modern életmód nem férnek meg egymással, a korai életszakaszban a mikróbákkal való találkozás erősen korlátozott. Míg azonban a korai mikróbás expozíció védő hatású, addig a későbbi fertőzések jelentős szekunder mutációkat indíthatnak el – amennyiben a kezdeti („priming”) expozíció hiányzik.
Bár a leukémia kockázata relatíve alacsony (2000-gyerekből 1), további csökkentése érdekében helyes, ha a szülő lehetővé teszi, hogy a csecsemő már igen korai életszakaszában találkozzon más gyerekkel, különösen nála idősebbekkel. A legalább 3-6 hónapig tartó szoptatás további védelmet nyújthat, valamint az is, ha nem törekszenek fanatikusan a higiéniára. Egyes benignus szimbiotikumok (Lactobacillus, oligoszaharidák) is kedvezően hathatnak az immunrendszer fejlődésére.
Dr. Greaves hangsúlyozta, hogy ez a kétlépcsős elmélet csak a BCP ALL-re vonatkozik, de a ritkábban előforduló pro-B ALL, a gyermekkori akut mieloid leukémia, a gyermekkori limfóma etiológiája és patogenezise ettől eltérő.
Dr. Gwen Nichols (a Leukemia & Lymphoma Society vezetője) szerint a tanulmány alapján megérthetjük, hogy egy genetikai eltérés miért jelentkezik betegség képében az egyik gyermeknél, és a másiknál pedig miért nem. Az immunrendszer korai stimulálása pedig nem csak bizonyos gyermekkori leukémiák, hanem az allergiák és az autoimmun betegségek megelőzésében is fontos lehet. A tanulmány egy újabb olyan betegségről bizonyította, hogy kialakulásában a genetikai tényezők és az immunrendszer interakciói játszanak szerepet. „Egyre jobban értjük a daganatos betegségek kockázatait, de még hosszú az út a prevencióig”.