Kollaterális szenzitivitás az antibiotikumrezisztencia ellen?
Az újabb adatok fényében nem alkalmas az antibiotikumrezisztencia legyőzésére olyan antibiotikumpárok alkalmazása, melyek egyik tagjával szemben rezisztens, míg a másik iránt szenzitív az adott kórokozó.
Egy most megjelent tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy alig néhány baktérium esetében védhető ki az antibiotikumrezisztencia antibiotikumpárok alkalmazásával.
A The Lancet Microbe című lapban nyilvánosságra hozott közleményből az derül ki, hogy a baktériumok számos szubpopulációja esetében nem eredményes a fenti módszer az antibiotikumrezisztencia legyőzésére. E megállapítás jelentőségét az adja, hogy a baktériumok antibiotikumrezisztenciája már napjainkban is hatalmas közegészségügyi probléma, ám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint még ennél is nagyobb problémává növi ki magát az elkövetkező években-évtizedekben, amennyiben nem változik a jelenlegi antibiotikumfelírási stratégia.
Önmagában az antibiotikumrezisztencia nem új jelenség, hiszen bármelyik baktérium esetében fennáll annak az esélye, hogy a kórokozó védekező mechanizmusokat vet be az antibiotikum hatásaival szemben, ami olyan törzsek túlélését biztosítja, melyekkel szemben egy újabb fertőzés esetében az adott antibiotikum eleve hatástalan. Segíti az antibiotikumrezisztencia kialakulását, ha olyan esetekben is sor kerül antibiotikum alkalmazására, amikor arra valójában nincs szükség, vagy nem a megfelelő antibiotikumot rendeli az orvos, de szerepet játszhat benne az antibiotikumok egyre szélesebb körű alkalmazása az állattenyésztésben is. Riasztó adat, hogy például az amerikai Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) évente 35 ezerre teszi azoknak a haláleseteknek a számát, melyek hátterében antibiotikumrezisztens kórokozók jelenléte igazolható vagy gyanítható. Ennek fényében a szakemberek már régóta kongatják a vészharangot, hogy erőfeszítéseket kell tennünk az antibiotikumrezisztencia visszaszorítására, elsősorban megfontolt antibiotikumrendelés révén.
A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem eredményes stratégia antibiotikumpárok alkalmazása. Erre vonatkozóan egymásnak ellentmondó kutatási adatokat idéznek, melyek szerint egy kórokozó antibiotikumrezisztenciáját aktuális metabolikus állapota is befolyásolja, így előfordulhat, hogy a laboratóriumi körülmények között tapasztalt rezisztenciaadatok nem állják meg a helyüket a gazdaszervezetben fennálló feltételek mellett.
„Az antibiotikumrezisztencia gyakori klinikai probléma. Ennek legyőzésére antibiotikumpárok alkalmazhatók abból a megfontolásból, hogy egy patogén nem lehet rezisztens egyidejűleg az antibiotikumpár mindkét tagjával szemben – magyarázza a közlemény egyik szerzője, dr. Erik Wright, a Pittsburgh Egyetem bioinformatikai intézetének kutatója. – A stratégia alapját kollaterális szenzitivitásnak nevezett jelenség alkotja, azaz ha egy patogén adaptálódik az egyik antibiotikumhoz, akkor érzékenyebbé válhat egy másik antibiotikum iránt. Fennáll azonban a kereszt- (kollaterális) rezisztencia lehetősége is, amikor a másik szerrel szembeni rezisztencia erősödik. A korábbi kutatások igazolták a kollaterális szenzitivitás fennállását bizonyos antibiotikumpárok esetében, nagy kérdés ugyanakkor, hogy ez a klinikai gyakorlatban is megmutatkozik-e. Ha a kérdésre igen a válasz, akkor ez potenciálisan kiaknázható lehet a több szerrel szembeni rezisztencia kialakulásának elkerülésére.”
A kérdés megválaszolására a szerzők csaknem félmillió antimikróbás érzékenységi teszt retrospektív elemzését végezték el 23 kórházból 2015 januárja és 2018 decembere között. Ennek során 69 olyan antibiotikumpárt azonosítottak, melyek bizonyos sajátosságaikat tekintve alkalmasnak tűntek kollaterális rezisztencia kialakítására a hat leggyakoribb bakteriális patogén esetében, azonban az elemzést a speciesek szintjére szűkítve ez a szám 6-ra esett, ami a lehetséges 875 antibiotikumpárhoz viszonyítva mindössze 0,7%-ot jelent. Ezzel szemben az antibiotikumpárok több mint felénél volt észlelhető a kollaterális rezisztencia jelensége, vagyis az adott kórokozó tipikusan rezisztens volt az antibiotikumpár mindkét tagjával szemben. Ráadásul hármas antibiotiumkombinációkat tekintve ez utóbbi aránya nagyobb volt, mint amire a kutatók számítottak. Ez azt jelenti, hogy ha egy baktérium rezisztenciát alakít ki egy antibiotikummal szemben, akkor megnő annak a valószínűsége, hogy több más antibiotikummal szemben is rezisztens.
A szerzők tehát arra a következtetésre jutottak, hogy az antibiotikumpárok remélt kollaterális szenzitivitása helyett inkább kollaterális rezisztenciát tapasztaltak mind a kettős, de még inkább a hármas antibiotikumkombinációk esetében. Mindazonáltal néhány antibiotikumpár esetében ígéretesnek tűnnek a kollaterális szenzitivitás irányában történő további kutatások. A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, mely antibiotikumpárok esetében a legerősebb a keresztrezisztencia, ezért ezen antibiotikumok együttes alkalmazása kerülendő.
