Korneamikroszkópiával előre jelezhető a perifériás neuropátia
A konfokális korneamikrószkópia (CCM) nyújtotta újfajta szemszkennelési lehetőség 1-es típusú diabéteszben előrejelzi a kezdődő perifériás neuropátiát – mutatta ki egy új vizsgálat.
A módszer abból áll, hogy nagy nagyítással megvizsgálják a nem mielinhüvelyes idegrostokat, egy lézerszkennelő konfokális korneamikoszkópot használva a beteg szaruhártyájának szubbazális idegi plexusáról történő képalkotáshoz. A diabéteszes perifériás neuropátia súlyosabb voltát a szaruhártya idegrostjainak megrövidülése és a kornea érzékenysége jelzi.
Az eredményeket Nicola Pritchard (Queenslandi Műszaki Egyetem, Ausztrália) és kollégái a Diabetes Care 2015. január 8-i online számában tették közzé.
Korábbi vizsgálatok már igazolták a CCM használhatóságát a perifériás diabéteszes neuropátia, a vegetatív neuropátia és a prediabéteszes betegek neuropátiája kimutatásában.
A mostani vizsgálatban 90, 1-es típusú diabéteszes, eredetileg nem neuropátiás betegben a diabéteszes neuropátia 4 év alatti előfordulását tekintve a CCM szenzitivitása 63%, specificitása pedig 74% volt; küszöbként a korneális idegrost hossz 14,1-es értékét alkalmazták.
„Egy ideális világban ezt éppen olyan szűrővizsgálatnak tekintenénk, mint diabéteszben a retinopátia ellenőrzését vagy a mikroalbuminuriáét, amely a kezdődő nefropátiát jelzi. A CCM rendellenesség már nagyon korán kimutatható, és olyan betegekben is jelen lehet, akiknek sem retinopátiájuk, sem mikroalbuminuriájuk nincs” – mondta dr. Rayaz A. Malik (Weill Cornell Egészségügyi Kollégium, New York), a vizsgálat egyik társszerzője.
Dr. Pető Tünde (Moorfield Eye Hospital, London, UK), aki a vizsgálatban nem vett részt úgy kommentálta az eredményeket, hogy „a szaruhártyai idegrostok hosszának mérése jól egészítené ki a jelenlegi diagnosztikus vizsgálatokat...Ez a módszer noninvazív és objektív, emellett gyors és reprodukálható. A képalkotás nem függ a beteg szubjektív érzeteitől, s nincs hozzá szükség nagyon tapasztalt, idegvezetési vizsgálatokat végző asszisztensekre sem.” Mindazonáltal hozzátette, hogy a módszerrel jelenleg az a probléma, hogy csak kevés szemészeti egység rendelkezik a képalkotó eszközzel, és még kevesebb azzal a szoftverrel, amely megbízhatóan kiszámítja az idegrostok hosszát.
A mostani vizsgálatban 101 14–80 éves beteg vett részt, akiknek kezdetben nem volt perifériás neuropátiájuk. Közülük 90-et 4 év elteltével újra megvizsgáltak, és 16-ukban (18%) alakult ki ekkorra diabéteszes perifériás neuropátia.
A diabéteszes perifériás neuropátiát a „torontói kritériumok” adaptálásával diagnosztizálták; ennek része volt az ideg rendellenes vezetési sebessége és a neuropátia valamilyen jele vagy tünete (ezt úgy definiálták, hogy a következők közül legalább egy jellemző mutatkozott a betegnél: a diabéteszes neuropátia tünet pontszáma 1 vagy több [4-ből], vagy a neuropátiás fogyatékosság pontszáma 3 vagy több [10-ből]).
A terület vezető szakértői a diabéteszes neuropátiát illetően a 2010-es torontói kritériumokat tartják az „arany standardnak”. Azonban, mint dr. Malik elmondta, ezt valójában csak a klinikai vizsgálatok során használják, és a klinikai gyakorlatban nagyon változók az alkalmazott eljárások; a legtöbb orvos még mindig a monofilamentum technikát vagy a klinikai vizsgálatot használja, amelyekről tudjuk, hogy csak az előrehaladott neuropátiát mutatják ki, és eredményük nagyon változó.
A CCM esetében az eredmények szerint a korneális idegrost hossz szignifikánsan rövidebb volt azokban, akikben 4 év alatt diabéteszes perifériás neuropátia alakult ki (14 mm/mm2 szemben a 16,2 mm/mm2-es értékkel, amelyet azokban mértek, akikben nem jött létre neuropátia; p = 0,041).
A diabéteszes perifériás neuropátia egyéb előrejelzői a következők voltak: a diabétesz hosszabb tartama, magasabb triglicerid szint, retinopátia, nefropátia (magasabb albumin/kreatinin arány (p = 0,001), magasabb neuropátiás fogyatékossági pontszám, alacsonyabb hidegérzékelés és hideg okozta fájdalomküszöb, magasabb melegérzékelés és meleg okozta fájdalomküszöb, magasabb vibrációs küszöb, rosszabb monofilamentum válasz és lassúbb idegvezetés a nervus peroneusban és a nervus suralisban. Ezek közül a hidegérzékelési küszöb előrejelző értéke volt a legnagyobb (88%-os szenzitivitás és 55%-os specificitás 29,2°C-os küszöbértéknél).
Dr. Pető szerint, ahol csak lehetséges, a CCM-et is használni kellene a jelenlegi tesztek mellett, mivel a korai, noninvazív, reprodukálható és gyors diagnózis eredménye a korai kezelés lehet, ami lelassítja vagy megállítja a perifériás neuropátia progresszióját.
Dr. Malik elmondta, hogy jelenleg világszerte összesen kb. 600 CCM áll rendelkezésre, és 2000 másik olyan, amelyet módosítani lehetne úgy, hogy ezekkel is elvégezhető legyen a CCM. Egy egység mintegy 50 000 dollárba, egy teszt 5 dollárba kerül. Kutatócsoportjuk tervei között szerepel egy költséghatékonysági vizsgálat elvégzése is.
Forrás: Medscape
