Kövérség-paradoxon és a stroke
Bár ismert, hogy a kövérség az akut iszkémiás stroke egyik kockázati tényezője, a kövér betegek a kórházban ritkábban halnak bele a stroke-ba, akár végeztek náluk trombolízist, akár nem.
Egy, az American Neurological Association (ANA) 2015-ös éves találkozóján ismertetetett új vizsgálat szerint az akut iszkémiás stroke miatt kórházba került betegek közül a kövéreknél alacsonyabb a kórházi halálozás. Dr. Urvish Patel, MBBS, MPH (Mount Sinai, New York, USA), a kutatás egyik társszerzője szerint ez a kövérségi paradoxon jelenség már vesebetegekben és néhány más krónikus betegségben szenvedőknél is megfigyelhető volt. „További vizsgálatra szorul a kövérség és a jobb prognózis összefüggése (az ún. 'kövérségi paradoxon')” – állapította meg.
A szerzők először áttekintették a National Inpatient Sample (NIS) adatbázis 2002 és 2012 közötti adatait, és azokat a betegeket választották ki, akiknek az akut iszkémiás stroke volt az elsődleges diagnózisa, és emiatt kerültek kórházba. (Az adatbázis az egész USA-ra kiterjed, és a kórházi betegek adatait tartalmazza.) A betegeket két csoportra osztották: azokra, akiknél alkalmaztak intravénásan szöveti plazminogén aktivátort (IV-tPA), és azokra, akiknél nem. Kizárták a vizsgálatból azokat a betegeket, akiknél endovaszkuláris beavatkozás történt.
Az adatok szerint majdnem 4,5 millió személyt vettek fel kórházba akut iszkémiás stroke miatt, és közülük 169 225 (3,8%) kapott IV-tPA-t. Azon betegek közül, akiknek IV-tPA-t adtak 13 820 (8,2%) volt kövér, és körükben szignifikánsan alacsonyabb volt a kórházi halálozás, mint a nem kövérekben (6,4%, iletve 9,8%; p<0,001). A többváltozós korrekció után a korrigált esélyhányados (OR, odds ratio) 0,78 volt (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 0,64-0,94; p<0,01).
Az IV-tPA-t nem kapó személyek közül 266 382 (6,3%) volt kövér, és náluk is szignifikánsan kisebb volt a kórházi mortalitás, mint a nem kövér betegekben (2,9%, illetve 5,5%; p<0,001). A többváltozós korrekció után az OR 0,68 volt ebben a csoportban (95% CI: 0,64–0,72; p<0,001).
„Bizonyítani tudtuk a kövérségi paradoxont akut iszkémiás stroke-ban, függetlenül attól, hogy a személyek részesültek-e IV-tPA kezelésben” – mondta ddr. Patel.
A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a szerzők nem tudták validálni a betegségek ICM-9-CM kódjait, és mivel az adatok egy regiszterből származtak, nem tudták, hogy a stroke következett-e be előbb vagy az IV-tPA kezelés.
Az ülés moderátora, dr. Anthony Kim (Kaliforniai Egyetem, San Francisco, USA) szerint további probléma volt, hogy csupán a kórházi halálozást vizsgálták, nem pedig a 30 és/vagy a 90 napos mortalitást. Emellett egyetértett a szerzőkkel abban, hogy gondot jelent, hogy az adatokból nem állapítható meg a stroke súlyossága. Mindezek miatt szerinte csak fenntartással fogadható el az oksági kapcsolat léte a kövérség és stroke prognózisa között, még akkor is, ha néhány korábbi vizsgálat is e kapcsolat létezését mutatta ki.
Forrás: Medscape
