Mikor kell abbahagyni a vérlemezkegátlók szedését koszorúérműtét előtt?
Sok beteg szed koszorúérműtét előtt is acetil szalicilsavat és/vagy ticagrelort. Olasz kutatók vizsgálatában a preoperatív kombinált kezelést gyakrabban követte vérlemezke-transzfúzió, de a vérzés mértéke hasonló volt. Ha a ticagrelort az operáció előtti napig szedte a beteg, súlyosabb vérzéseket észleltek.
Világszerte milliók szednek kis adagban acetil-szalicilsavat (ASA) a koszorúér-betegség kialakulása, progressziója ellen. Az utóbbi időben az igazolt coronaria-betegség kezelésében a lényegesen nagyobb hatású vérlemezkegátló ticagrelor adása is mind gyakoribb, ASA nélkül vagy azzal kombinációban. Az előrehaladott coronaria-szűkület terápiájában azonban a koszorúér-áthidaló (bypass) műtét is szükségessé válhat, és nincs végleges, megnyugtató válasz arra a kérdésre, hogy a vérlemezkegátlást a műtét előtt mikor kell leállítani.
Ez a beavatkozás nagy felelősséggel jár, mert egyfelől a műtét előtt a gyógyszeres kezelés abbahagyása napokon át jelentősen növeli a kardiovaszkuláris események kockázatát, másfelől a preoperatív időszakban túl sokáig alkalmazott alvadásgátló kezelés fokozza a vérzéses szövődmények veszélyét. Az amerikai gyógyszer-felügyeleti hatóság, az FDA és az ottani kardiológiai irányelvek szerint a ticagrelor szedését 5-7 nappal az esetleges műtéti beavatkozás előtt abba kell hagyni. Ez a terápiás szünet a súlyos betegek számára igen veszélyes lehet.
Rómában Riccardo Gherli és munkacsoportja azt vizsgálta, hogy az akut coronaria-szindrómában, bypass műtét előtt alkalmazott ticagrelor – ASA-val együtt vagy anélkül – mennyire biztonságos. Eredményeiket a JAMA Cardiology szeptember 21-én, online közölte.
A prospektív, multicentrikus vizsgálatot 15 európai szívsebészeten végezték. Az E-CABG (European Multicenter Study on Coronary Artery Bypass Grafting) regiszterben, 2015 januárja és szeptembere között 2482 beteg szerepelt, közülük 786-an (31,7%) kapták az akut coronaria-szindróma diagnózisát. Életkoruk 32–88 év, átlagosan 67,1 év, a nők száma 132 (16,8%) volt. A preoperatív időszakban 496 beteg szedett csak ASA-t, 290 beteg ticagrelort és ASA-t, 20 páciens csak ticagrelort.
A kutatók 215 betegpárt alakítottak ki a ticagrelorral, illetve ASA-val kezelt betegekből. Az eredmények azt mutatták, hogy a ticagrelor a nemzetközi kritériumok szerint vérzést ugyanolyan mértékben okozott, viszont vérlemezke-transzfúziót ilyenkor gyakrabban alkalmaztak, mint a csak ASA-val kezelt betegeknél (13,5% vs. 6%).
Ha a ticagrelort a betegek a műtét előtt 2 napnál rövidebb idővel hagyták el, akkor a csak ASA-val kezeltekhez képest a vérlemezke-transzfúzió gyakorisága szignifikánsan nőtt (22,7% vs. 6,4%), és a súlyosabb vérzések előfordulása is gyakoribb lett (18,2% vs. 5,9%). Ha a gyógyszerek adását a sebészeti beavatkozás előtt legalább 2 nappal leállították, a csak ASA-t szedő betegeknél 3,6%-ban, a ticagrelort szedőknél 12,4%-ban vált szükségessé transzfúzió.
A konklúzió az, hogy ticagrelor ASA-val együtt alkalmazva nem fokozza a vérzésveszélyt az önmagában adott ASA-hoz képest, de az előbbi esetben gyakoribb a vérlemezke-transzfúzió. Ha csak közvetlenül a műtét előtt hagyják abba a ticagrelor-kezelést, a súlyos vérzés kockázata nagyobb.
