Nagyon idősek zoledronsav kezelése
Egyetlen zoledronsav infúzió valóban javítja az idős, alig mobilis oszteoporotikus betegek csigolyáinak ásványi anyag tartalmát, de nem egyértelmű, hogy ezzel párhuzamosan csökken-e a csonttörések száma.
Az idősotthonokban fekvő betegek 85%-a oszteoporoziben szenved, de csak minden huszadik beteg (5%) kap megfelelő antiporotikus kezelést.
Évente egyetlen zoledronsav infúzió elegendő lenne és biztonságosan feljavítaná az idős, sérülékeny, és a csontritkulás miatt megfelelő kezelésben nem részesülő nőbetegek csontrendszerének integritását. Az American Society for Bone and Mineral Research (ASBMR) 2013-as találkozóján Dr. Susan Greenspan professzor (Osteoporosis Prevention and Treatment Center at the University of Pittsburgh Medical Center, Pennsylvania) kijelentette, hogy az évi egyetlen zoledronsav adag az igen idős, elesett – ezért a klinikai vizsgálatokban már nem szereplő - posztmenopauzális nőbetegeknél is jelentős hatást mutat. A ZEST kódnevű vizsgálatba (Zoledronic Acid in Frail Elders to Strengthen Bone) 181 idősotthonokban ápolt, átlagosan 85,4 éves – de várhatóan még legalább két évet élő – nőbeteget vettek be. Előzetesen egyikük sem részesült antiporotikus kezelésben, és D-vitamin szintjük legalább 20 ng/dl volt. A betegek egyik csoportja (89 beteg) egyetlen 5 mg-os zoledronsav adagot, másik csoportja (92 beteg) placebot kapott, ezen kívül minden paciens napi 1200 mg kalciumot és 800 IU D-vitamint is szedett. A betegek 92%-a befejezte a vizsgálat első évét, 67%-a folytatta két évig. Mind a 12 hónapos, mind a 24 hónapos időpontokban a kezelt csoportban szereplők csípőjének, combnyakának, csigolyáinak ásványianyag tartalma (BMD-je) szignifikánsan javult a placebo csoportban mért értékekhez képest (p<0,01). Lényeges különbséget nem észleltek a két csoportban a mellékhatások illetve a halálozás között, bár a zoledronsavat kapók kb. 20%-ánál 1-2 napig tartó, jól ismert akut-fázis reakció volt megfigyelhető. Az eredmények alapján e betegcsoportban mindenképpen előnyben részesítendő az évi egyetlen adag zoledronsav infúzió a szájon át alkalmazott biszfoszfonátokkal szemben.
Hosszabb megfigyelés után az adatok ismételt kiértékelésére került sor, melynek eredményeit a JAMA Internal Medicine 2015. április 13.-i számában tették közzé. Az évi egyetlen 5 mg-os zoledronsav infúzió valóban javította az idős személyek BMD-jét, de ez az eredmény önmagában még nem jelentette a jobb életkilátásokat, hiszen a kezelt csoportban valamivel több volt a fraktúra és több volt a halálozás is (!). A 2007 és 2012 között vizsgálatban a randomizáláskor azonos volt a két csoport életkora, BMD-je, kognitív és funkcionális státusza, viszont a kezelést kapó csoportba a Fried Fraility Index alapján több törékeny, sérülékeny, több traumákon átesett, több diabéteszes és több antikonvulzív szereket szedő beteg került.
Az átlagos teljes csípő BMD 12 és 24 hónapnál is javult a kezelt csoportban a placebo csoporthoz képest: 2,8% vs – 0,5% (p<0,001) és 2,6% vs -1,0% (p<0,001). Az igazítás után az átlagos különbség 24 hónapnál 3,9% volt (p<0,001). Hasonló különbségeket lehetett a combnyak BMD-jén is megfigyelni. Fentiekhez hasonlóan a csigolyák BDJ-je szintén az intervenciós csoportban növekedett jobban 12 hónapnál és 24 hónapnál egyaránt: 3,0% vs 1,1% (p=0,01), valamint 4,5% vs 0,7% (p<0,001). Az igazítás utáni különbség 24 hónapnál 3,6% volt (p<0,001). A szérum C-telopeptid cross-links I típusú kollagénnel felbecsülhető csontreszorpció a kezelt csoportban 12 és 24 hónapnál 0,095 nmol/l-el és 0,087 nmol/l-el csökkent (p=0,01), de a placebo csoportban 12 és 24 hónapnál egyaránt emelkedett: 0,068 nmol/l-el és 0,070 nmol/literrel (p<0,05). A szérum intakt N-terminális propeptid I típusú prokollagénnel mért csontképződés a kezelt csoportban 12 és 24 hónapnál is csökkent: 21,9 μg/literrel, illetve 20,4 μg/literrel (p<0,01).
Általában nem volt különbség a mellékhatásokban. Ugyanakkor a kezelt csoportban 20%-ban, a placebo csoportban csak 16%-ban következett be valamilyen csonttörés (OR:1,30, 95%CI 0,61-2,78), bár a különbség nem szignifikáns (p=0,50). A kezelt csoportban a követési idő alatt 16%-ban, a placebo csoportban 13%-ban hunytak el az idős betegek (OR:1,24, 95%CI 0,54-2,86), ami szintén nem szignifikáns különbség (p=0,61). A kezelt csoportban magasabb volt a többszörös elesések gyakorisága a nem kezelt csoportéhoz képest: 49% vs 35% (OR: 1,83, 95%CI 1,01-3,33 p=0,047), de amennyiben a különbséget a kiindulási sérülékenységhez (FFI-hez) igazítjuk, a különbség nem szignifikáns.
Egyetlen zoledronsav infúzió valóban megjavítja az idős, alig mobilis oszteoporotikus betegek BMD-jét, de még korai lenne mindenkinek ajánlani, hiszen nem tudjuk, hogy csökken-e a csonttörések száma. A tanulmányhoz fűzött kommentárjában Dr. Robert Lindsay (Department of Medicine, Columbia University, New York City) megjegyezte, hogy egy csontokra ható aktív anyag is elvesztheti hatásosságát, ha az idős beteg súlyosan törékeny, rossz állapotban van. Ezeket a nem-szkeletális komponenseket egy valóban aktív anyag sem tudja megváltoztatni.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
