Rizsfogyasztás és kardiovaszkuláris betegségek
Kétszázezernél is több egészséges felnőtt megfigyelése alapján amerikai kutatók azt állítják: a rizs gyakoribb vagy ritkább fogyasztása semmilyen módon nem függ össze a szív- és érbetegségek kifejlődésével.
Az életvitel részeként a táplálkozás szerepéről mind többet tudunk, jelentős részben éppen olyan kutatások jóvoltából, amelyek a leggyakoribb kórképek etiológiáját igyekeztek jobban megismerni. Az utóbbi időben fontos, kedvező adatok láttak napvilágot a halálozási statisztika első helyén álló szív-ér rendszeri betegségekkel kapcsolatban. A mediterrán étrend fogyasztásával a legnagyobb mortalitással járó kórképek gyakoriságában lehet kedvező változást elérni.
A világ népességének igen nagy része számára alapvető élelmiszer a rizs. Az Egyesült Államok táplálkozáskutatóit azért foglalkoztatta nagymértékben ennek a kiemelkedően fontos tápláléknak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában játszott esetleges szerepe, mert az USA területén élő, különböző rasszokhoz tartozó népesség körében bizonyos kórképek előfordulási gyakorisága jelentős eltéréseket mutat. Ugyanakkor a fehér és a barna rizs fogyasztásának esetleges speciális egészségügyi jelentőségéről eddig nem voltak megbízható adatok.
Az USA egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Harvard Medical School, illetve az Egyesült Királyságban a Cambridge School of Clinical Medicine munkatársai hatalmas tanulmányban vizsgálták a rizs fogyasztásának szerepét a szív- és érbetegségek kifejlődésében. Eredményeiket az American Journal of Clinical Nutrition januári száma közölte.
Az amerikai népesség táplálkozási szokásai és a kardiovaszkuláris betegségek összefüggésének kiterjedt vizsgálatára az USA területén évtizedek óta folyó epidemiológiai tanulmányok adatainak egyesítése adott lehetőséget. A Nurses Health Study (1984–2010) 73 228, a Nurses Health Study II. (1991–2011) 92 158 egészségügyben dolgozó nő, a Health Professionals Follow-Up Study (1986–2010) 42 170, egészségügyben tevékenykedő férfi egészségi adatainak áttekintését, összesítését tette lehetővé.
A résztvevők gondos előzetes vizsgálatok alapján sem szív- és érbetegségben, sem rosszindulatú daganatos betegségben nem szenvedtek a vizsgálat kezdetén. Részletes étkezési listát töltöttek ki a megfigyelés elején a fehér rizs, a barna rizs és az egyéb élelmiszerek fogyasztására vonatkozólag. A 4 393 130 megfigyelési év során a teljes csoportban 12 391 kardiovaszkuláris betegséget figyeltek meg. Az ismert kockázati tényezők (demográfia, életmód, egyéb étkezési szokások) figyelembevétele után nem találtak összefüggést a rizsfogyasztás és a szív-ér rendszeri betegségek kockázata között. Nem jelentett többletkockázatot az sem, ha a vizsgálati alany naponta legalább öt adag fehér rizst, barna rizst vagy bármilyen rizst evett, de az sem, ha heti 1 adagnál is kevesebb rizs került a tányérjára.
„A több vagy kevesebb rizs fogyasztása nem játszik szerepet a kardiovaszkuláris betegségek etiológiájában, a népesség által szokásos módon fogyasztott rizsmennyiség az USA lakossága számára kockázatot nem jelent” – foglalják össze a kutatók vizsgálatuk eredményeit.
