Szívünknek kedves a csönd
Éjjel vagy nappal a külső zaj kellemetlen stresszhatás, szubjektív és objektív következményekkel. Most német kutatók tanulmánya jelezte, hogy a városi közlekedés zaja növeli a szívinfarktus rizikóját.
Külső zajra vonatkozó érzékenységünk egyénileg rendkívül változó, de a jelentős lárma mindenkit zavar. Főleg az alvási időszak csöndjének biztosítása az, amit mindenki elvár, ám ebben is kifejezett egyéni különbségek tapasztalhatók. A kérdés mind több tudományos vizsgálat témája lett, és az utóbbi években ezt az orvosi szakirodalom is tükrözi.
Anna L. Hansell és munkatársai három éve azt vizsgálták, hogy a világ egyik legforgalmasabb repülőtere, a londoni Heathrow légikikötő környékén élő 3,6 millió ember kardiovaszkuláris egészségét hogyan befolyásolja a repülőforgalom zaja. Eredményeiket a British Medical Journal közölte 2013-ban.
A kutatók a 2001 és 2005 közötti időszakban nézték az agyi katasztrófa, a koszorúér-betegség és általában a kardiovaszkuláris kórképek miatti kórházi felvételek, illetve mortalitás gyakoriságát. Figyelembe vették a nappali (7.00-tól 23.00 óráig) és az éjszakai (23.00-tól 7.00 óráig) a lakóhelyen mért zajszintet. Eredményeiket az életkor, a férfi–nő különbség, az etnikum, a dohányzás figyelembevételével értékelték. A kórházi betegfelvétel statisztikailag szignifikáns összefüggést mutatott mind a nappali, mind az éjszakai zajszinttel. Ha a legzajosabb időszak adatait a legcsendesebb perióduséval hasonlították össze, az agyi katasztrófa relatív kockázata 1,24 volt, a koszorúér-betegségé 1,21, a kardiovaszkuláris kórképeké 1,14. A nappali és az éjszakai időszak hatása között értékelhető eltérést nem észleltek.
Most német munkacsoport vizsgálatának eredményeit közölte angol nyelven a Deutsches Ärzteblatt International legújabb száma. Andreas Seidler és munkatársai a Rajna-Majna régió területén 2006 és 2010 között szívizom-infarktusnak minősített eseteket csoportosították a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből eredő zajszint szerint. Az infarktusos betegek száma ebben az időszakban 19 632 volt. A betegeket ért környezeti zaj adatait 834 734 kontrollszemély zajterhelésével hasonlították össze a 24 órás értékek alapján.
A lineáris statisztikai modell az utcai zaj és a vonat okozta lárma növekedése esetén statisztikailag szignifikáns összefüggést igazolt, de a légi közlekedés zajára ez nem érvényesült. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az előbbi zajkeltő tényezőkkel szemben a repülőgépek zaja mindig 65 dB alatt maradt. A kardiális mortalitás 2014-2015-ben igen szignifikáns kapcsolatot mutatott a zajterheléssel. Ha a légiközlekedés 60 dB vagy még hangosabb volt, az infarktus kockázata kifejezetten növekedett.
Mind az angol, mind a német munkacsoport hangsúlyozza, hogy az észlelt összefüggések nem bizonyítanak oki kapcsolatot a zaj és a kardiovaszkuláris kórképek között, de aláhúzzák, hogy a zaj csökkentése fontos prevenciós beavatkozás lehet.
