Tartós antibiotikumkezelés és vastagbélrák
Egy retrospektív tanulmány eredményei szerint az antibiotikumok tartós használata fokozhatja a vastagbél adenomák kialakulásának esélyét.
A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat, melynek rizikófaktorai között tartjuk számon az elhízást, a mozgásszegény életmódot, az alkoholfogyasztást és az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitelt. Egy újabb vizsgálat a tartós antibiotikumhasználatot is a rizikófaktorok közé emelte.
Dr. Cao és munkacsoportja (Gut, 2017) retrospektíven elemezték az Ápolónők Egészségi Tanulmányának (Nurses Health Study) adatait, melyben 1976 és 2010 között több mint 120 ezer Egyesült Államokbeli nővér vett részt. A résztvevők 2 évente nyilatkoztak demográfiai adataikról, életvitelbeli szokásaikról, egészségi anamnézisükről és betegségeikről, 4 évente pedig táplálkozási szokásaikról is hírt adtak. A tanulmány azért egyedülálló, mert jelentős esetszámmal dolgozik és az antibiotikum használattal kapcsolatban az eddigi hasonló vizsgálatokhoz képest igen hosszú időszakot ölel fel; a résztvevők ugyanis 20 es 59 éves koruk közötti antibiotikum használatról tudtak beszámolni. A tanulmány alapjául egy korábbi vizsgálat szolgált (Ahn, J Nat Cancer Inst, 2013), mely alátámasztotta, hogy vastagbélrákban szenvedő egyének béltraktusában bizonyos baktériumok magas, míg mások alacsony mennyiségben fordulnak elő.
A kutatócsoport eredményei szerint az előző 4 éven belüli antibiotikum használat ugyan nincs összefüggésben vastagbéltumor kialakulásával, azonban a korábbi, hosszú távú antibiotikum használat igen. Azok körében, akik a 20-as vagy 30-as éveikben legalább két hónapig szedtek antibiotikumot, 36%-kal nagyobb eséllyel diagnosztizáltak adenomát azokhoz képest, akik nem részesültek ilyen kezelésben. A 40-es és 50-es éveikben járó, legalább 2 hónapos antibiotikum kúrában részesülő nők pedig később 69%-kal nagyobb eséllyel szenvedtek vastagbél adenomában, mint a tartós antibiotikum kezelésben nem részesülők. A 20 és 59 éves koruk között antibiotikumot több mint 15 napig szedők körében pedig 73%-kal nagyobb eséllyel alakult ki adenoma, mint azokban, akik ezen életszakaszukban ilyen kúrában nem részesültek. Vastagbélrák kialakulása szempontjából alacsony vagy magas kockázati csoportba tartozó adenomák hasonló arányban jelentek meg, azonban lokalizáció szempontjából megfigyelhető volt különbség; a proximalis kolonszakasz gyakrabban volt érintett.
A tanulmány ugyan magas esetszámmal és hosszú távra visszamenőleg vizsgálja az antibiotikumok alkalmazásának és a colon carcinoma kialakulásának összefüggéseit, számos gyengesége is megemlítendő; mivel megfigyelésen alapuló vizsgálatról van szó, az ok-okozati összefüggéseket fenntartással kell kezelni, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számos antibiotikus kezelést igénylő baktérium önmagában képes bélgyulladást kiváltani, mely pedig a vastagbélrák ismert rizikófaktora.
Jelen tanulmány igen fontos mérföldkő lehet az antibiotikumok tartós használata és a vastagbélrák fokozott rizikója közötti összefüggés igazolásában.
Forrás:
