Vastagbélrák lokalizációja előrejelzi a túlélést?
A vastagbél bal felét érintő primer kolorektális rákok esetében lényegesen hosszabb túlélésre számíthatunk, mint a vastagbél jobb feléből kiinduló tumorok esetében – számolnak majd be egy tudományos kongresszuson.
A kolorektális tumorok lokalizációját elemző eddigi legnagyobb vizsgálatban retrospektív módon dolgozták fel egy olyan nagy klinikai vizsgálat adatait, melynek célja két gyógyszer hatásának összehasonlítása volt a metasztatikus kolorektális rák kezelésében.
Az analízis azt mutatta, hogy a colon bal felén (colon descendens, sigma-bél és rectum) elhelyezkedő primer tumorok esetén a túlélés szignifikánsan hosszabb, mint azokban az esetekben, amikor a primer daganat jobb oldalon (coecum és colon ascendens) helyezkedik el.
A vizsgálatot vezető dr. Alan P. Venook professzor (University of California-San Francisco [UCSF]) kiemeli, bár már a korábbi vizsgálatok is azt jelezték, hogy a tumor lokalizációja befolyásolhatja a kolorektális rákok klinikai kimenetelét, a mostani elemzésben megfigyelt hatás jóval a várnál jóval jelentősebb.
A vizsgálat eredményei az American Society of Clinical Oncology (ASCO) június 3. és 7. között Chicagóban megrendezett éves kongresszusán kerülnek majd nyilvánosságra.
Az ASCO elnöke, Julie M. Vose azt mondja, hogy a váratlan megállapítás „választ adhat több, régóta megválaszolatlan kérdésre, köztük arra, hogy bizonyos betegek miért élnek hosszabban, mint mások”.
A most nyilvánosságra hozott adatok egy olyan klinikai vizsgálatból származnak, melyben a kombinációs kemoterápia formájában alkalmazott bevacizumabot és a cetuximabot hasonlították össze a metasztatikus vastagbél- és végbélrák kezelésében.
Az elemzés alapját összesen 1025 beteg adatai képezték, melyből a primer tumor 293 esetben a vastagbél jobb felén, míg 732 esetben a bal felén helyezkedett el.
Azt találták, hogy a bal oldalon elhelyezkedő daganatok esetében a teljes túlélés mediánértékben 33,3 hónap, míg a jobb vastagbélfélen kialakult tumorok esetében mindössze 19,4 hónap volt. A cetuximabbal kezelt csoportban a bal oldali tumorok medián túlélése 36 hónapnak, a jobb oldali daganatok esetében 16,7 hónapnak adódott. A bevacizumabcsoportban is hasonló trendeket észleltek: a vastagbél bal felén elhelyezkedő tumorok esetében a medián teljes túlélés 31,4 hónap, a colon jobb feléből kiinduló daganatok esetében 24,2 hónap volt.
Az eredményeket a tumor lokalizációja és az alkalmazott terápia szerint is tekintve az látszott, hogy a bevacizumabbal kezelt jobb oldali tumorok esetében hosszabbnak bizonyult a túlélés, mint a hasonló lokalizációjú, de cetuximabbal kezelt esetekben (24,2 hónap vs. 16,7 hónap). A jobb oldali daganatok esetében cetuximab alkalmazásakor 36 hónapos, bevacizumab adásakor 31,4 hónapos medián teljes túlélés várható.
Mivel a két szer hatását összehasonlító, még nem lezárt vizsgálatról van szó, az is kiderült, hogy a KRAS gén mutációi lényeges tényezőt jelentenek cetuximab adásakor. A KRAS-mutáció megléte vagy hiánya alapján történt elemzés hasonló túlélési trendeket jelzett: a bal vastagbélfél tumorainak túlélése jobb, mint a colon jobb felén elhelyezkedő daganatoké.
A szerzők következtetése szerint a primer tumor oldalisága nagy valószínűséggel befolyásolja az alkalmazott kezelés hatékonyságát. Jelenleg a kutatók érdeklődése azon potenciális molekuláris biológiai mechanizmusok felé fordult, melyek magyarázatot adhatnak a fent vázolt különbségekre.
„A legfrissebb adatok nagy valószínűséggel megváltoztatják a kolorektális rák kezelésében és kutatásában követett stratégiákat” – zárják megállapításaikat a szerzők.
