Kik szedjenek prevenciós céllal aszpirint?
Egy új amerikai irányelv szerint a kis dózisú aszpirin prevenciós céllal történő szedése az 50-69 éves korosztálynak javasolt.
Az US Preventive Services Task Force (USPSTF) Annals of Internal Medicine április 12-ei online kiadásában megjelent ajánlása azt mondja, azokban az 50-69 éves emberekben, akiknek 10%-nál nagyobb esélye van arra, hogy életük elkövetkezendő 10 évében szív- érrendszeri betegség éri őket, és vérzési kockázatuk nem magas, a kis dózisú (≤100 mg/nap) aszpirin szedése segít megelőzni a szív- érrendszeri betegségek illetve a vastag- és végbélrák kialakulását. A szervezet tehát számukra javasolja a szer élethosszig tartó szedését.
Az USPSTF már 2007-ben ajánlotta az aszprin szedését vastag- és végbélrák, 2009-ben pedig a szív- érrendszeri betegségek megelőzésére, a mostani pontosított ajánlás az azóta összegyűlt adatok fényében született.
A döntés azonban minden esetben egyedi kell legyen és a kezelőorvossal egyetértésben kell meghozni, hisz az aszpirin segít megelőzni a szívinfarktust, az iszkémiés stroke-ot és a rákot, de mint minden gyógyszernek, az aszpirinnak is vannak veszélyei: gyomor- és bélvérzést valamint hemorrhágiás stroke-ot okozhat.
A kutatók felmérése szerint a kezelőorvosok a 10%-nál nagyobb esélye szív- érrendszeri betegség kockázatú betegek mintegy 41%-ának ajánlották a szer szedését. A 65 évesnél betegek 80%-a követte is a tanácsot. Azok, akik fontosabbnak tartották a szívinfarktus és a stroke elkerülését, mint az esetleges gasztrointesztinális vérzés kockázatát, már kisebb szív- érrendszeri betegség kockázat esetén is szívesebben szedtek aszpirint, mint a gyomorvérzéstől rettegők.
Az USPSTF a végső ajánlás megfogalmazása előtt az aszpirinszedés előnyeit és kockázatait kor, nem és szív- érrendszeri betegség kockázat különböző mértékei szerinti szimulációs modellekben értékelte. A három bizonyító erejű összefoglaló szintén az Annals of Internal Medicine-ben jelent meg, a végső értékelést megelőzően, azt elősegítendő.
Steven P. Dehmer, PhD (HealthPartners Institute in Minneapolis, Minnesota) és munkatársai az említett 3 közleményben arra a következetésre jutottak, hogy az élethosszig tartó aszpirinszedés azokban az emberekben, akikben nem magas a vérzés kockázata (nem volt korábban gyomor- vagy nyombélfekélyük, a közelmúltban vérzésük, illetve nem szednek a vérzés kockázatát növelő gyógyszert) várhatóan csökkenti - nemtől függetlenül - a betegség kialakulásának valószínűségét, és leghatékonyabb, ha korán, 40-69 éves korban kezdik a szedését.
Nagy valószínűséggel javítja az aszpirin szedése a legtöbb olyan férfinak és nőkek az életkilátásait, akik szedését 40-59 éves korukban kezdik, illetve a fokozott kardiovaszkuláris kockázattal élő, a gyógyszer tartós szedésének 60-69 éves korban nekilátóknak.
A 70-es éveikben járók, ha esetükben a 10 éven belüli kardiovaszkuláris betegség kialakulásának 20%-osnál kisebb a kockázata, nem profitálnak többet a szer szedésével, mint amennyi kockázat fenyegeti őket ilyenkor, és arra sem volt elegendő elsődleges bizonyíték, hogy a szedést 50 éves kor előtt javasolják. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg ezen korcsoportok aszpirin szedésére vonatkozóan.
Az aszpirin kardiovaszkuláris védőhatása ismert: csökkenti az ateroszklerotikus plakkoknál lelassult véráramlás miatt a vérlemezkék összecsapódjanak, és mérsékli a szív és agyszövet hipoxia miatti károsodását. Azt azonban nem tudjuk, milyen mechanizmus révén gátolja a kolorektális rák kialakulását, a szerzők szerint ez részben a gyulladásgátló hatásának köszönhető.
Forrás: Annals of Internal Medicine
