Az aszpirin javítja a túlélést gasztrointesztinális rákban
Az idei Európai Rákkongresszuson újabb adatokat mutattak be a kisdózisú aszpirin jótékony hatásáról: szedése csaknem megkétszerezte a gyomor-bélrendszeri daganatokban szenvedők túlélését.
Az aszpirin jótékony hatása évtizedek óta ismert a kardiovaszkuláris betegségekben, de az utóbbi évtizedben egyre több klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a gasztrointesztinális (GI) rendszerre gyakorolt ismert mellékhatások mellett igen kedvező hatásai is vannak - egyebek mellett a kolorektális rákra. Ennek egyik legújabb bizonyítékával szolgált az European Cancer Congress (ECC) 2015-ös bécsi kongresszusán elhangzott holland vizsgálat eredménye. Az adatokat Dr. Martine Frouws (Leiden University Medical Centre, Hollandia) ismertette, melyeknek lényege az, hogy az alacsony dózisú aszpirin csaknem megkétszerezte a különféle GI daganatokban szenvedő betegek túlélését. Az összesen 1400 beteg egy kis alcsoportja (8,3%) a gasztrointesztinális daganat diagnózisának ismeretében alacsony dózisban aszpirint szedett, és az 5 éves összesített túlélésük 75%-os volt. Ezzel szemben az aszpirint nem szedők csoportjában csak 40% volt az 5 éves túlélés. A legtöbb beteg vastagbél- (48%), a többi beteg végbél -(42,8%) és nyelőcsőrákban (10,2%) szenvedett. A kedvező jelenségek az életkortól, a nemtől, a műtét fajtájától, a daganat stádiumától, a sugár- és kemoterápiától és egyéb jellemzőktől függetlenül észlelhetők voltak. Borderline, de szignifikáns javulást láttak hepatobiliáris kiindulású daganatos betegségekben is, de pankreász tumorban nem láttak javulást. Dr. Frouws és munkatársai gasztrointesztinális daganatos betegek 1998 és 2011 közötti adatait értékelték a gyógyszerfelírások alapján. Általánosságban a betegek 30,5%-a szedett aszpirint még a daganatos diagnózis előtt, és 8,3% kezdte szedni a gyógyszert a daganatos diagnózis után, de a betegek 61,1%-a egyáltalán nem szedett aszpirint. A dózisok minden esetben alacsonyak voltak (80-100 mg/nap). Az átlagos követési idő 48,6 hónap volt.
Dr. Frouws kifejtette, hogy a vizsgálatban különféle GI daganatok különféle stádiumában lévő betegeken történtek a megfigyelések, ezért máris egy külön randomizált, kontrollált vizsgálatot folytatnak ennek az olcsó és kevés kockázattal járó kezelési lehetőségnek az igazolására. A megfelelő dózist, az adagolás időtartamát, a kockázat-haszon arányokat még ki kell munkálni, genetikai információkat kell gyűjteni, illetve a vér- és vizelet biomarkereit kell segítségül hívni a személyre szabott kezelések érdekében.
A kutatók úgy gondolják, hogy a kedvező eredmények az aszpirin antitrombocita tulajdonságának köszönhetőek, mivel a keringő daganatsejtek (circulating tumor cells = CTC-k) az őket körülvevő, elbujtató trombociták gyűrűjében utaznak a szervezetben. A vérlemezkék működésének aszpirinnel történő gátlása során viszont a CTC-k kiszabadulnak, a CTC-ket ezután az immunrendszer meg fogja támadni, és végül sikerülhet a keringő daganatsejtek elpusztítása.
Mivel a vizsgálatban a GI daganatok diagnózisa után aszpirint használók körében csaknem kétszeres a várható túlélés, a kutatók próbálják megtalálni az aszpirinre reagáló és nem reagáló betegek tumoros szövetei közötti különbségeket, ami az alapja lehet az aszpirin kezelésre kerülő betegek jövőbeni kiválasztásának.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
