Testen viselhető eszközökkel a pitvarfibrilláció és a stroke ellen
Nagyszámú résztvevő segítségével igazolták, hogy a csuklóra rögzíthető akcelerométerekkel ösztönözhető a fizikai aktivitás, ezáltal jelentősen csökkenthető a pitvarfibrilláció és a stroke kockázata.
Az irányelvek következetesen hangsúlyozzák, hogy a fizikai aktivitás fokozásával csökkenthető a pitvarfibrilláció és stroke kockázata. Amerikai szerzők azt elemezték, hogy csuklóra rögzíthető akcelerométerekkel mennyiben ösztönözhető a fizikai aktivitás.
Csaknem 100 ezer személyt láttak el ilyen eszközökkel, melyek segítségével mérték a testmozgás mennyiségét. Azt találták, hogy ily módon - és leginkább a pitvarfibrilláció detektálására is alkalmas szenzorokkal ellátott új generációs modellekkel- eredményesen ösztönözhető a közepes intenzitású fizikai aktivitás, mely az egészségi kimenetelek javításának hatásos módszere.
A European Heart Journal cikkének szerzői ezt írják: „Bár nyilvánosságra kerültek olyan vizsgálatok, melyek szerint testmozgással mérsékelhető a pitvarfibrilláció kockázata, az összefüggések továbbra sem egyértelműek. Ez részben azzal magyarázható, hogy az elemzések alapját a betegek által szolgáltatott adatok képezték, melyek egzakt tudományos következtetések levonására kevéssé alkalmasak. A testen viselhető akcelerométerek azonban objektív és reprodukálható paraméterekkel szolgálnak a fizikai aktivitásról. Eredményeink tanúsága szerint az irányelvekben megfogalmazott ajánlásoknak megfelelő fizikai aktivitás valóban jelentősen mérsékli mind a pitvarfibrilláció, mind pedig a stroke kockázatát.”
A UK Biobank csaknem 100 ezer tagja járult hozzá ahhoz, hogy akcelerométert viseljen, ami egy olyan elektromágneses eszköz, mellyel 7 napon keresztül mérték a testmozgást. Az elemzők ezt követően a fizikai aktivitásra vonatkozó adatokat összevetették azzal, hogy a legnagyobbrészt 55 és 70 év közötti életkorú résztvevők mekkora hányadánál diagnosztizáltak később pitvarfibrillációt vagy stroke-ot.
„Tapasztalataink egybecsengenek a European Society of Cardiology, az American Heart Association és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival, melyekben hetente legalább 150 percnyi közepes intenzitású–intenzív testmozgást javasolnak” – fogalmaztak a szerzők.
Az okoseszközök használata robbanásszerűen terjed, és ezek az eszközök egyre kifinomultabb képességekkel rendelkeznek. A szerzők izgalmas lehetőségnek tartják, ha ilyen eszközöket is bevonnak a pitvarfibrilláció diagnosztikájába és prevenciójába. A mobiltelefonos alkalmazással összekapcsolt eszközök képesek a szívfrekvencia monitorozására, így fotopletizmográfia vagy elektrokardiográfia elve alapján detektálhatók a szívritmuszavarok. (A fotopletizmográfia működési elve, hogy a bőrre helyezett szenzorok érzékelik a véráramlás változását.)
Ezek az eszközök hatalmas segítséget jelenthetnek a pácienseknek és az orvosoknak egyaránt a megfelelő fizikai aktivitási szint elérésében és fenntartásában, ezen keresztül a pitvarfibrilláció kockázatának csökkentésében. A pitvarfibrilláció korai felismerése időt ad a stroke kialakulása elleni védekezésre.
A szerzők reményei szerint ezek a modern technológiák nemcsak a pitvarfibrilláció és stroke megelőzésében alkalmazhatók, hanem a szív- és érrendszeri prevenció más területein (pl. magas vérnyomás), valamint bizonyos metabolikus kórképek pl. a cukorbetegség esetén is. A testen viselhető eszközök az aktivitás objektív monitorozásán túl motiváló üzeneteket is küldhetnek használóiknak, és alkalmasak lehetnek bizonyos betegségek korai felismerésére is.
