Tüdőgyulladás kezelése “betanított” immunsejtekkel
Korábbi fertőzés legyőzésével edzett makrofágok terápiás célú adagolását vizsgálták jó eredményekkel.
- Az éghajlatváltozás tüdőbetegségekre gyakorolt hatásai
- Génmódosított baktérium tüdőfertőzés kezelésére
- A vérköpés kivizsgálása és kezelése
- Új tüdőgyulladás elleni vakcina
- Új oltás Streptococcus pneumoniae eredetű tüdőgyulladás megelőzésére
- A heveny felső légúti fertőzések tünettana, megelőzése és kezelése
- Antibiotikumhasználat a multirezisztens baktériumok elleni küzdelemben
Augusztus 24-én a Journal of Experimental Medicine folyóiratban jelent meg a University of Illinois, Chicago kutatóinak közleménye, amelyben egy korábbi fertőzés leküzdésében megedződött makrofágok adagolását vizsgálták meg tüdőgyulladás kezelésében - igen jó eredményekkel.
A gyulladásos állapot szervezetünk immunválaszának szokásos következménye, néha azonban ez a válasz túlműködik a tüdőben, és a gyulladás ellenőrizetlenül folytatódik, ami akár végzetes is lehet: például a COVID-19 esetében számos halálesetért az akut tüdőkárosodáshoz vezető túlzott mértékű gyulladás volt a felelős. A mostani tanulmányban a kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a tüdő hogyan, milyen módszerekkel képes ellensúlyozni a gyulladást. A legkézenfekvőbb válasz az alveolusokban található makrofágok tevékenysége volt: ezek az immunsejtek a gyulladást a sejttörmelék eltávolításával, a káros baktériumok fagocitózisával és gyulladáscsökkentő fehérjék felszabadításával csökkentik. Ráadásul ezeket a sejteket egy kezdeti, mesterséges fertőzéssel be lehet tanítani arra, hogy egy későbbi fertőzés során még jobban végezzék ezt a munkát.
A kutatók a vizsgálatok során bebizonyították, hogy ha ezeket az “edzett” vagy “betanított” sejteket egerekbe fecskendezik, akkor az állatok életben maradnak egy tüdőgyulladással történő mesterséges fertőzést követően is. Ezek az eredmények pedig abba az irányba mutatnak, hogy ezeket a betanított sejteket a hiperinflammációt megakadályozó sejtterápiás módszerként lehetne használni. A kutatók megállapították, hogy egy bakteriális toxinnal való első expozíció után az alveoláris makrofágok segítettek csökkenteni annak a gyulladásnak a súlyosságát, amelyet egy héttel később egy második baktériumtoxin-fertőzéssel váltottak ki. Ennek a "memóriának" vagy "betanításnak" az előnye még akkor is fennállt, amikor a második expozícióra nem egy héttel, hanem egy hónappal később került sor.
Úgy tűnik, hogy ezek a sejtek különösen jól távolítják el a fertőzés utáni törmeléket - például a fertőzés ellen harcoló immunsejtekből vagy a sérült szövetekből származó sejttörmelékeket. "Ezeknek a törmelékeknek az eltakarítása azért fontos, mert azok fennmaradása további reakciókra késztetheti az immunrendszert, ami fokozhatja a gyulladást" - fejtette ki Dr. Jalees Rehman, a cikk vezető szerzője.
Mivel ez a törmelék általában nem specifikus egyetlen fertőzéstípusra, ezek a betanított makrofágok segíthetnek csökkenteni az egyéb betegségből, későbbi fertőzésekből eredő akut tüdőkárosodás kockázatát. A kutatók azt találták, hogy a sejttörmelék eltávolításában részt vevő molekulák nagyobb mennyiségben voltak jelen a betanított alveoláris makrofágokban, mint „képzetlen” társaikban.
Az alveoláris makrofágok szokatlan sejtek, mivel velük születünk, és felnőttkorban is a tüdőnkben maradnak. Fertőzések során az alveoláris makrofágok elpusztulnak, de képesek regenerálódni a többi, túlélő alveoláris makrofágból. Epigenetikai információkat is átadnak a sejtszintű utódaiknak, ami azt jelenti, hogy az új makrofágok megőrizhetik a korábbi fertőzések emlékét - magyarázta Rehman. Mindezek együttesen nagyon hatékonyan segítik az akut tüdőkárosodások mérséklését, ráadásul sok más szervben is vannak makrofágok, így a jövőbeni kutatások azt is vizsgálhatják, hogy ezeket a sejteket is lehet-e hatásosan betanítani egy korábbi fertőzéssel.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Training immune cells to remove 'trash' helps resolve lung inflammation
Irodalmi hivatkozás:
Sreeparna Chakraborty et al, Trained immunity of alveolar macrophages enhances injury resolution via KLF4-MERTK-mediated efferocytosis, Journal of Experimental Medicine (2023). DOI: 10.1084/jem.20221388