Túl sok fruktózt fogyasztunk Magyarországon
Egy elemzés azt mutatta ki, hogy azokban az országokban, ahol édesítőszerként magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot (HFCS, high fructose corn syrup) használnak, szignifikánsan nagyobb a 2. típusú diabétesz prevalenciája, mint az ilyen édesítőszert nem alkalmazó országokban.
A kutatás során, amelyet a Global Public Health-ben publikáltak,a világ 42 országában meghatározták a személyek átlagos testtömegindexét, a diabétesz prevalenciáját, a cukorfogyasztást és a HFCS fogyasztást. Az információknak több forrása volt, többek között a Nemzetközi Diabétesz Szövetség és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete.
A 42 vizsgált ország közül az Egyesült Államokban volt a legmagasabb az egy főre eső HFCS fogyasztás (25 kg/év), s a második helyen Magyarország állt 16 kg/év/fő-s értékkel. Viszonylag sok HFCS-t fogyasztottak még Kanadában, Szlovákiában, Bulgáriában és Belgiumban.
Ezzel szemben 0,5 kg/év/fő alatt volt a fogyasztás Ausztráliában, Kínában, Dániában, Franciaországban, Indiában, Írországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Uruguayban. Összesen 14 ország volt – köztük India, Svédország, Dánia és Ausztria –, ahol egyáltalán nem fogyasztottak HFCS-t.
Az elemzés azt mutatta ki, hogy a sok HFCS-et fogyasztó országokban a 2. típusú diabétesz átlagos prevalenciája 8%, míg a HFCS-t nem használó országokban csak 6,7% (p=0,03). A nagy fogyasztású országokban magasabb volt az átlagos éhomi vércukorszint is (5,34 vs. 5,22 mmol/l, p=0,03). Az eredmények nem függtek a teljes cukorfogyasztástól és a kövérség prevalenciájától.
Michael Goran, a kutatás vezetője, a Dél-Karolinai Egyetem Diabétesz és Kövérség Kutatóintézetének társigazgatója ezt mondta: „Ez a vizsgálat adalék ahhoz az egyre növekvő tudományos bizonyítéktömeghez, amely azt mutatja, hogy a HFCS fogyasztása negatív egészségügyi következményekkel járhat, amelyek másfélék és károsabbak, mint amilyeneket a természetes cukor okoz.”
Ha valóban bebizonyosodik, hogy a HFCS a diabétesz kockázati tényezője, akkor újra kell majd fogalmazni az országok étrendi irányelveit; a HFCS-et is úgy kell majd kezelni, mint a transzzsírokat és a sót, azaz kerülni kell, és az élelmiszereken a HFCS-re vonatkozó figyelmeztetést kell majd elhelyezni – mondta, a vizsgálatot kommentálva Tim Lobstein, a Kövérségkutatás Nemzetközi Szövetségének egyik tisztségviselője.
A közlemény szerint a diabétesszel való kapcsolat a HFCS-sel készült élelmiszereknek és italoknak tudható be. A természetes cukor is tartalmaz fruktózt, éppen annyit, amennyi glükózt, de korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a HFCS-sel készült italokban 30%-kal több fruktóz van, mint ha természetes cukorral készültek volna.
Egyre gyűlnek az adatok arra vonatkozóan, hogy a szervezet másképpen dolgozza fel a fruktózt, mint a glükózt: inzulinfüggetlenül, és főleg a májban, ahol zsír keletkezik belőle. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre nő a nem alkoholos zsírmáj prevalenciája az Egyesült Államok és Mexikó hispano lakosságában.
Goran elmondta, hogy a májban levő zsír hozzájárul a nagyobb inzulinrezisztenciához. És ennek az anyagcsereútnak húgysav és más olyan anyagok a termékei, amelyek negatívan hatnak a metabolizmusra, például csökkentik a sejtekben az ATP mennyiségét, aminek oxidatív stressz és sejtkárosodás lehet a következménye.
Jelenleg az Európai Unióban kvóták vannak érvényben a HFCS-re. Míg egyes országok, például Svédország és az Egyesült Királyság, nem használják fel a rájuk eső kvótát, mások, például Magyarország és Szlovákia extra kvótákat vesznek más országoktól.
Forrás: British Medical Journal
