Túl sokat fizetnek a kaliforniai nők a kórházi szülésért?

A gyermekszülés a kórházi felvételek leggyakoribb oka – csak Kaliforniában több mint félmillió nő ad életet gyermekének kórházban. A kórházi ellátás költségeit azonban nehéz előre felbecsülni, hiszen még az azonos körzetben lévő kórházak is igen különböző összegeket számlázhatnak ugyanazért a beavatkozásért – a különbség akár több ezer dollár is lehet.

A University of California - San Francisco (UCSF) által végzett vizsgálat kapcsán közzétett adatok szerint egy szövődménymentes hüvelyi szülés 3 296 dollárból is megúszható, de a legrosszabb forgatókönyv szerint ennek több mint 10-szerese, 37 227 dollár is lehet a végösszeg. A császármetszés árában is hasonlóan nagyok a különbségek: az árak 8 312 dollár és 71 000 dollár között szórnak. A hatalmas különbségek nem magyarázhatók azzal, hogy a nagyobb összegű számlák bonyolultabb eljárásokat takarnának, hiszen ebben a vizsgálatban olyan nők vettek részt, akiknél komolyabb egészségi probléma nem állt fenn, és többségüket 6 napon belül hazabocsátották a kórházból.

A tanulmány szerzői azt is megnézték, hogy a kórházi számlák mekkora hányadát fedezik a privát biztosítók. A szerzők úgy becsülik, hogy a biztosító által fizetett összeg az eredeti kórházi számla átlagosan 37 százaléka. A teljes összeg és a biztosító által fizetett térítés különbségét a kutatók „többletteherként” definiálták, mely összességében mintegy 1,3 milliárd dollárt tesz ki. A különbségek okát kutatva az derült ki, hogy a kórházi szülés számlája azokon a területeken a legmagasabb, ahol az általános megélhetési költségek is magasabbak, vagy a populáció egészségi állapota meglehetősen rossz. Azokban a régiókban, ahol kisebb a biztosítással nem rendelkezők aránya, a kórházak lényegesen kevesebbet számláznak a császármetszésért, mint azokon a vidékeken, ahol magasabb keresetűek élnek. A profitérdekelt kórházak jóval többért számítják meg a hüvelyi szüléseket.

Ám a kórházak betegadataiban és klinikai paramétereiben kimutatható különbségek önmagukban nem magyarázzák a vizsgálatban kimutatott 35 százaléknyi különbségeket. A fennmaradó esetekben az egyes kórházak árkülönbségeire nem könnyű magyarázatot találni.

A vizsgálatot vezető dr. Renee Y. Hsia ezt így kommentálja: „Sajnos ez a megdöbbentő helyzet az Egyesült Államok egészségügyi ellátását illetően. Az egészségügyi ellátás árképzése már régóta nem látható át tisztán, így pedig alig elképzelhető, hogy a betegek tájékozott, az árak összehasonlítására képes fogyasztókká váljanak.”

A mostani szisztematikus áttekintésben 76 766 szövődménymentes hüvelyi szülés és 32 660 császármetszés adatait dolgozták fel 2011-ből. A szerzők elemzésük korlátjaként említik, hogy nem minden esetben álltak rendelkezésükre a pontos számlaösszegek. Ilyenkor becslésekre kellett hagyatkozniuk, mivel a biztosítók és egészségügyi szolgáltatók szabályzata nem minden esetben teszi lehetővé a pontos összegek nyilvánosságra hozatalát. A kutatás másik gyengéje, hogy bár igyekeztek figyelembe venni az eredményeket esetlegesen befolyásoló tényezőket, előfordulhatott, hogy egyes torzító hatások feltáratlanul maradtak. Például a szülő nők egy része epiduralis érzéstelenítést is kapott, míg mások nem, így az előbbi csoportnak a kórház többet számlázott. Arra sem adott választ a tanulmány, hogy az árak miként változnak más államokban, a jelen elemzés ugyanis kizárólag Kaliforniára korlátozódott.

A szerzők vélekedése szerint megállapításaik azt tükrözik, hogy az Egyesült Államokban az egészségügyi ellátás árképzése túlhaladott adatokon és kifizetési rendszereken alapul. Mivel a jelenlegi tapasztalatok szerint az orvosi költségek nem szükségképpen felelnek meg a tényleges költségeknek, dr. Hsia és munkatársai azon az állásponton vannak, hogy egyáltalán nem meglepő az egészségügyi beavatkozások árképzésére vonatkozó szabályok hiánya hatalmas diszkrepanciát eredményez. „Szükség lenne egy - az egészségügyi szolgáltatók és a biztosítók konszenzusa alapján összeállított - listára, mely az egyes beavatkozások alapárát tünteti fel és az ebben szereplő számadatokat teljes körűen nyilvánossá kellene tenni. A vizsgálat vezetője azt mondja a gyermekszülés célpontjául választandó kórház keresésével kapcsolatban: „Nagyon nehéz lőre megtudni az egészségügyi ellátás költségeit, bármilyen kórállapotról is van szó. Én mindig azt javaslom, hogy próbálják megtudni a hozzávetőleges költségeket, de legyenek tisztában azzal is, hogy ennek véghezvitelét komoly akadályozó tényezők korlátozhatják.”