Vonatbalesetet követő vinilklorid-szivárgás tanulságai
A vinil-klorid egy színtelen, enyhén édeskés illatú gáz, melyet a műanyaggyártásban alkalmaznak. A gázzal érintkezve akutan légzőszervi panaszok, fejfájás, álmosság, szédülés jelentkezik, a krónikus munkahelyi expozíció pedig tartós májkárosodást okozhat.
A vinil-klorid, másnéven monoklór-etilén polimerizációjával állítják elő a PVC-t. Ez a színtelen, enyhén édeskés illatú gáz mérgező. Vízben kevéssé oldódik, de gyúlékony. Égésekor sósav és nyomokban foszgén keletkezik. A gázzal érintkezve akutan légzőszervi panaszok, fejfájás, álmosság, szédülés jelentkezik; míg a krónikus munkahelyi expozíció májkárosodással, a májban végbemenő zsírfelhalmozódással és tumor kialakulásával (pl. a máj angioszarkomájával) járhat. A MMWR-ben megjelent esettanulmány szerint az akut mérgezés tüneteivel nemcsak a műanyagipari munkásoknál találkozhatunk. 2012 novemberének egyik kora reggelén tehervonat siklott ki egy New Jersey (USA) melletti kis falu határában. Négy tartálykocsi landolt egy patakban, ezek közül az egyik vinil-kloridot szállított, és az azt tartalmazó tartály megrepedt. A mentésben valamivel több, mint kilencven ember vett részt. A tanulmány a katasztrófa-elhárító személyzetet ért expozíciót vizsgálja. A válaszadókat foglalkozás (többek közt mentők, tűzoltók, rendőrtisztek, veszélyes anyagokkal foglalkozó szakemberek), illetve a kitettség kumulatív ideje szerint csoportosították. További két kategóriát alkottak a baleset helyszínén a teljes 8-napos periódus alatt ledolgozott munkaidő hossza szerint: ≤12 vagy > 12 óra (tipikusan 12 órás műszakokban dolgoztak). A katasztrófa-elhárításban résztvevő 93 szakember kérdőívre adott válaszai alapján a legtöbbször említett tünetek a fejfájás (26%), a felső légúti tünetek (26%), továbbá az alsó légúti tünetek (22%) voltak. További panaszok: köhögés, neurológiai tünetek, émelygés, hányás; irritáció, váladékozás, fájdalom vagy égő érzés a szemben; bőrirritáció, fájó vagy égő érzés a bőrön; hasmenés. 21 fő (23%) kért egészségügyi kivizsgálást. A tünetek megjelenése szignifikánsan a 12 órát meghaladó munkavégzéssel mutatott összefüggést. A résztvevőknek csak 22%-a alkalmazott védőmaszkot helyszíni munkájuk során. Eredményeik felhívják a figyelmet arra, hogy ismeretlen, vagy a határértéket meghaladó kitettségi szintű baleseteknél a katasztrófa-elhárításban résztvevő sürgősségi ellátók egészsége védelmében biztosítani, és mindig alkalmazni kell a védőmaszkot.
Forrás: Morbidity and Mortality Weekly Report
