Sztatinszedés és a COVID-19 halálozás kockázata
Egy most megjelent tanulmány 1 millió személy adatai alapján összefüggést talált a sztatinkezelés és a COVID-19-mortalitás enyhe csökkenése között.
A sztatinok a koleszterinszint csökkentésére széles körben használt gyógyszerek, ezért lehet nagy jelentősége, ha bebizonyosodik, hogy szedésükkel csökkenthető a COVID-19-fertőzés rizikója. Az összefüggés voltaképpen észszerűnek és logikusnak tűnik annak fényében, hogy már a világjárvány korai szakaszában kiderült, hogy a krónikus betegségek, köztük a kardiovaszkuláris kórképek a súlyos, illetve halálos COVID-19-betegség szempontjából kockázati tényezőnek számítanak, illetve egyes adatok szerint a sztatinok antivirális, gyulladáscsökkentő és alvadásgátló hatással is rendelkeznek.
Idén tavasszal egy 648 résztvevővel lefolytatott vizsgálat azt jelezte, hogy a COVID-19-fertőzés miatt kórházi kezelésre szoruló betegek körében körülbelül 50%-kal kisebb volt a halálozás aránya a rendszeres sztatinszedők között. Eddig azonban alig történtek kutatások annak tisztázására, hogy a sztatinkezelés miként befolyásolja a COVID-19-kimeneteleket.
Nemrégiben svédországi és ausztráliai kutatók közel 1 millió résztvevő bevonásával végeztek vizsgálatot a sztatinok és a COVID-19 okozta mortalitás közötti összefüggések feltárására. Azt találták, hogy a sztatinnal kezelt betegek között valamelyest alacsonyabb volt a halálozás.
„Eredményeink megerősíteni látszanak kiindulási hipotézisünket, illetve néhány korábbi obszervációs vizsgálat is hasonló tapasztalatokat hozott” – írják a a PLoS Medicine című lapban publikált kutatásukkal kapcsolatban.
A vizsgálathoz az adatgyűjtés Stockholm körzetében történt több egészségügyi regiszterből. A 45 éves vagy annál idősebb betegek adatait gyűjtötték ki 2019-re vonatkozóan, illetve 2020 márciusáig bezárólag. Összesen 963.876 személyt követtek nyomon 2020. november 11-éig.
Az elhunytak 51,6%-át alkották nők, és a résztvevők 17,6%-a esetében volt igazolható legalább egy alkalommal sztatinkészítményre szóló vény kiváltása a pandémia kirobbanását megelőző évben. A demográfiai adatokkal kapcsolatban a szerzők kiemelik, hogy a sztatinszedők átlagéletkora magasabb volt, mint a sztatint nem szedőké, és esetükben több komorbiditás (pl. ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás) állt fenn.
A 2545 beteg közül, aki az utánkövetés ideje alatt COVID-19 következtében elhunyt, 765-en szedtek sztatint, míg 1780-an nem, ami azt jelenti, hogy a halálozás aránya az előbbi csoportban 0,2%, az utóbbi csoportban 0,5% volt. A befolyásoló tényezők figyelembe vételét követően a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a sztatinkezelés a COVID-19 okozta mortalitás mérsékelt fokú csökkenésével társul, életkortól, nemtől és általános COVID-19-kockázattól függetlenül.
A szerzők nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a most észlelt mérsékelt fokú protektív hatást további véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokban is meg kell még erősíteni. Nem zárható ki ugyanis, hogy az obszervációs vizsgálatban mutatkozó potenciális összefüggés hátterében valójában olyan rejtett tényező húzódik meg, melyet a modellben nem vettek figyelembe.
