Az Egyesült Királyságban végzett egyik kutatás szerint az, hogy a figyelem­hiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedők várható élettartama rövidebb, elsősorban a nem megfelelő ellátásuknak tulajdonítható. Koreai kutatások pedig azt mutatták, hogy a társbetegségekkel szövődő ADHD kétszeresére növeli a szkizofrénia kockázatát.

A közösségben szerzett tüdőgyulladással kórházba került betegek halálozása alacsonyabb volt azitromicin és béta-laktám kezelés mellett, mint a doxiciklinnel kiegészített béta-laktám kezelés mellett.

Az akut vesekárosodásban szenvedő, vesepótló kezelésben (RRT) részesülő betegek intenzív osztályra való felvételkor a 4 mmol/l-nél magasabb szérumlaktát-szintek növelik a 60 napos halálozás kockázatát.

Felkészült-e Európa a jövőbeli válságokra?

Fontos figyelnünk a légzőszervi kockázatok megfelelő kezelésére a növekvő hőmérséklet idején.

A szervezet immunsejtjeinek felébresztése segíthet a szepszis okozta életveszélyes állapot elleni küzdelemben.

Égési sérülteknél alapvető fontosságú a mihamarabbi, égési centrumban
történő, adekvát kezelés. Fontos a kalkulált folyadékszükséglet rendszeres
újraértékelése és szükség szerinti revideálása a túlzott folyadéktöltés
vagy az elégtelen folyadékbevitel elkerülése céljából. Míg a felületes
égések (I. vagy II.a fokú) heg nélkül gyógyulhatnak, a II.b fokú vagy mélyebb
sérülések esetén műtéti ellátás vagy speciális sebfedés szükséges.
Az égési sebek sztáziszónájában a sérülés utáni napokban elmélyülhet
a seb, ezért a kiterjedt égések esetén a mélység újraértékelése javasolt.
Nekrotikus szövet esetén nekrektómia végzendő proteolitikus enzimeket
tartalmazó készítménnyel, vagy tangenciális módon az életképes
sebalapig vagy epifasciális módon, az elhalt szövet izomfasciáig történő
réteges sebészi eltávolítása útján. A hagyományos sebfedő módszerek
mellett autológ bőrtranszplantáció lehetséges.

A kórházi tartózkodás alatti távoli fertőzések összefüggésbe hozhatók a műtéti helyszíni fertőzések fokozott kockázatával az intrakraniális idegsebészeti beavatkozások során.

A folyamatos nyomon követésen alapuló modell 5 kulcsfontosságú memóriafunkció időbeli változásán alapuló új predikciós modellel előre jelezhető az Alzheimer-kór kockázata.

A nozokomiális pneumóniák (kórházi eredetű tüdőgyulladás, NP), külö­nösen a ventilációval összefüggő (VAP) és a multirezisztens (MDR) mikro­organizmusok okozta fertőzések az egészségügyi intézmények gyakori és súlyos problémái. Az új diagnosztikai és terápiás eszközök – például a célzott antibiotikumterápia és a légzőszervi fizioterápia optimalizálá­sa – jelentősen hozzájárulnak a gyógyulás elősegítéséhez és a mortalitás csökkentéséhez. A mesterséges intelligencia és a molekuláris diagnosztika integrálása, valamint az új antibiotikumok fejlesztése tovább javíthatja a nozokomiális tüdőgyulladások kezelésének hatékonyságát.