A 10 legjobbnak várt, késői fejlesztési fázisban lévő gyógyszer

Az Evaluate Pharma a késői fejlesztési fázisban lévő gyógyszerek top 10-es listáját állította össze nemrég. Az elemző cég szerint ezen „blockbuster” várományosok (azaz vélhetően évi 1 milliárd dollárt meghaladó árbevételt generáló szerek) listáját az Endpoints News tovább finomította, így a most közölt lista az 5 év múlva, azaz 2024-ben valószínűsített éves árbevételük alapján rangsorolja az engedélyeztetés előtt álló szereket.

A Vertexet a közelmúltban sokan illették kritikával amiatt, hogy milyen drágák az Európában értékesíteni kívánt gyógyszerei. A vállalat azonban rendkívüli összegeket fordít kutató-fejlesztő és értékesítő tevékenységre, amelynek költségeit kétségtelenül az innovatív, áttörést jelentő, új fejlesztésű készítményeikből kívánja fedezni. A hármas hatóanyagú, cisztás fibrózis elleni készítményének forgalmát az Endpoint News elemzői 5 éven belül 4,3 milliárd dollár körülire becsülik. 

Az AbbVie gyártja és forgalmazza jelenleg a világ legnagyobb forgalmú gyógyszerét: a Humira 20 milliárd dollár körüli éves árbevételével kimagaslik versenytársai közül. Az új hatóanyag, az ABT-494 kódnevű második generációs, szelektív Janus-kináz-gátló már gyorsított eljárás keretében várja az FDA értékelését reumatoid artritisz indikációra, ám Crohn-betegség, colitis ulcerosa, atópiás dermatitisz és artritis psoriatica javallatokra is régóta vizsgálják. A készítmény engedélyezése az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben várható, és bár az Endpoints News 2024-re 2,5 milliárd dolláros árbevételt prognosztizál, a vállalatnál a legjobb év forgalmát 6,5 milliárd dollár közelébe várják. 

Ennek a vizsgálati készítménynek a sorsa egy ponton hajszál híján elbukott, de az AstraZeneca igazgatója, Pascal Soriot úgy tűnik, megint jó érzékkel hitt egy szerben (mint tette ezt korábban a Lynparza (olaparib) esetében), és még időben kötött egy 7 milliárd dolláros együttműködési megállapodást a Daichii Sankyóval. Nemrég jöttek ki azok fázis III vizsgálati eredmények, amelyek szerint a szer HER2+ inoperábilis és/vagy áttétes emlőrák kezelésében sikeres, és igen valószínű, hogy egy újabb zászlóshajó születik az AstraZenecánál. 

A Global Blood Therapeutics piaci részesedés és kapitalizáció tekintetében nem veheti fel a versenyt a nagy gyógyszeripari szereplőkkel, pl. a Novartis-szal vagy az Eli Lillyvel, ám most úgy tűnik, van egy olyan szere, amelyet az említett óriások is szívesen tudnának magukénak. A múlt héten jöttek ki azok a vizsgálati eredmények, melyeket felhasználva a GBT gyorsított engedélyezési eljárást (accelerated approval) fog kérni az FDA-től, és innentől kezdve a készítmény biztonságossági profilján fog múlni, hogy a hatóság mikor bólint rá a szerre. 

Ez a készítmény a cikk megjelenésének időpontjában már engedéllyel rendelkezik: az Egyesült Államokban 2019. május 24-én jóváhagyott Zolgensma, AveXis - a Novartis leányvállalata) mindössze a második szer, mely SMA indikációval rendelkezik. Ez egy olyan génterápiás kezelés, mely a 2 évesnél fiatalabb gyermekeknél alkalmazható, és egyszeri kezelés során a hibás vagy hiányzó SMN1 gént próbálja meg pótolni. A biológiai készítmény olyan AAV9 vírus kapszidokat tartalmaz, amelyek az eredeti vírus DNS helyett SMN1 transzgént valamint promótereket tartalmaznak. A Zolgensma Európában már bekerült az EMA PRIME programjába, és gyorsított értékelési eljárás keretében fogják engedélyezni, valamint Japánban is megkapta a Sakigake minősítést, ami nagyjából megfelel az amerikai Breakthrough Therapy minősítésnek. Legnagyobb konkurense a Spinraza (nuszinerszen, Biogen Inc.), mely az 5 éves kezelési időszak alatt többe kerül, mint a világ jelenleg legdrágább gyógyszerének tartott Zolgensma – itt viszont egyszeri kezelést kell alkalmazni 2,1 millió dolláros listaáron.

Ágazati elemzők egyértelműen az egyik legjobb szernek várták, ám januárban az Immunomedics közölte, hogy az FDA egyelőre visszadobta a már legalább két másik módszerrel kezelt áttétes tripla-negatív emlőrák (TNBC, triple-negative breast cancer) kezelésére szánt készítményt. Igaz, az elutasítás indoklásában nem a szer hatásosságát kérdőjelezték meg, hanem csupán az ún. CMC-vel (Chemistry, Manufacturing and Control) voltak elégedetlenek, vagyis gyártási és ellenőrzési pontatlanságokat találtak.  A cég részvényeinek árfolyama azonnal zuhanórepülést is vett. Nincs azonban minden veszve, a céggel együtt sok elemző még mindig hisz abban, hogy az antitest-gyógyszer konjugátumok (ADC, antibody-drug conjugate) osztályába tartozó hatóanyag (ide tartozik például a trasztuzumab [Herceptin] is) sikeres lehet, már csak azért is, mert hatásmechanizmusa miatt – az irinotekán (SN-38) és a humanizált IgG antitest konjugátum szelektív célpontja a TROP-2 – a készítmény elvileg alkalmas lehet a TNBC-ben szenvedő populáció akár 90%-ának kezelésére is. A szer kétségkívül ígéretes, a piacra kerülés ideje azonban elég bizonytalannak tűnik. 

Csakúgy, mint az IMMU-132 esetében, itt is egy FDA által korábban visszadobott hatóanyagról van szó, ám a Celgene már túl van a hosszúra nyúlt visszatérési folyamaton, az amerikai hatóság június 6-án a SUNBEAM (NCT02294058) és a RADIANCE (NCT01628393) fázis III vizsgálatok eredményei alapján befogadta az engedélykérelmet. A PDUFA céldátum (az engedély kiadásának várható időpontja) 2020 március 25., és már az EMA is értékeli a készítményt – itt 2020 első félévére várható az engedélyezés. A Bristol-Myers Squibb (BSK) 2019 januárjában vásárolta fel a Celgene-t (74 milliárd dollárért, plusz 20 milliárd a cég fennálló tartozásainak kiegyenlítésére), melynek portfóliójában olyan blockbuster szerek találhatók, mint a Revlimid, az Otezla és a Thalomid. A BSK mindent meg fog tenni a sikeres engedélyeztetés érdekében, csakhogy további problémát jelenthet, ha a Novartis – mint az jelenleg valószínűsíthető – valóban beperli őket szabadalombitorlásért. Bármilyen késedelem esetén könnyen elképzelhető, hogy a Celgene határozatlan időre le fog állni a hatóanyag fejlesztésével. 

Technikai értelemben a Liso-cel (Lisocabtagene Maraleucel - JCAR017) is egy Celgene hatóanyag, mivel a Juno Therepeutics 2018-ban már a Celgene tulajdonába került, és együtt vásárolta fel őket a BSK. Az ozanimodhoz hasonlóan itt is jelentős időbeli csúszások tapasztalhatók, már a Juno is lemaradt a Kite és a Novartis mögött, és most a BSK-ra vár az a nehéz feladat, hogy az általuk megszabott 2020. december 31-i határidőig célba juttassák a szert, ami egy újabb kockázatos eleme a januári, 74 milliárd dolláros felvásárlásnak. 

A Novartis április 15-án jelentette be, hogy az FDA elsőbbségi felülvizsgálati eljárás (priority review) keretében fogja engedélyezni a szert, így az eljárás akár 2019 végére be is fejeződhet. Itt is van ok a sietségre, mert a Regeneron konkurens készítménye az Eylea remekül teljesít, stabilan 1,6-1,8 milliárd dollár körüli éves árbevételt hoz. Bár 2020-ra csak az amerikai piacon 1,5 millióra becsülik az AMD-ben szenvedő betegek számát, és bár a HAWK (NCT02307682) és a HARRIER (NCT02434328) fázis III vizsgálatok kiemelkedő hatásosságról számoltak be, a Regeneron előnye tetemesnek mondható. 

Az Eli Lilly új, GIP és GLP-1 receptor agonista hatóanyagának legnagyobb vetélytársa a Novo Nordisk készítménye, a GLP-1 célpontú Ozempic (szemaglutid). A tirzepatid mellett szól azonban, hogy az új fejlesztésű szer már túllép a glükagonszerű peptid-1-analóg (GLP-1) gyógyszerosztályon, ráadásul további reményekre jogosítja, hogy a fázis II klinikai vizsgálatok eredményei igen jelentős HbA1c csökkenést mutattak, a betegeknél pedig testsúlyveszteség is jelentkezett. A közelmúltban kiadott közleményében az Eli Lilly azt is megpendítette, hogy nem-alkoholos zsírmáj (NASH, non-alcoholic steatohepatosis) indikációra is szeretnék engedélyeztetni a készítményt, ezt középtávon meg is tehetik, mivel a fázis IIb vizsgálatok már régóta zajlanak.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

The top 10 blockbuster drugs in the late-stage pipeline

FDA Accepts Ozanimod NDA for Treatment of Relapsing Forms of Multiple Sclerosis

TRANSCEND: Lisocabtagene Maraleucel (liso-cel; JCAR017) Healthcare Resource Utilization in Patients with Relapsed/Refractory Diffuse Large B-Cell Lymphoma (DLBCL)

Novartis announces FDA filing acceptance and Priority Review of brolucizumab (RTH258) for patients with wet AMD

Regeneron reports fourth quarter and full year 2018 financial and operating results

Lilly's Investigational Dual GIP and GLP-1 Receptor Agonist Shows Significant Reduction in HbA1c and Body Weight in People With Type 2 Diabetes

Lilly plans phase 2b NASH trial of dual GIP, GLP-1 agonist