A depresszió megduplázza a szívinfarktus halálozását
Régóta ismert tény, hogy a szívbetegségek és a depresszió kölcsönösen befolyásolják egymást. Egy most nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint a pszichológiai zavar fokozza a koronária-betegség halálozási arányát.
A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) becslése szerint az Egyesült Államokban minden 42. másodpercben meghal valaki szívroham következtében. A szívinfarktus nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte vezető haláloknak számít.
Az Anxiety and Dperession Association of America adatai szerint a depresszió több mint 15 millió személyt érint az Egyesült Államokban. A major depresszió a 15 és 44 év közötti korosztályban a funkciókárosodás és rokkantság vezető oka.
Az American College of Cardiology 66. éves kongresszusán bemutatott adatok ismét megerősítették, hogy összefüggés lehet a kétféle kórállapot között. Az elemzés a szívinfarktussal, stabil anginával vagy instabil anginával diagnosztizált betegekre fókuszált.
Az Intermountain Medical Center Heart Institute kardiovaszkuláris epidemiológusa, dr. Heide May által vezetett munkacsoport az Intermountain Health System által regisztrált betegek közül csaknem 25000 beteg adatait tekintette át. E betegeket koronária-betegségük kórismézését követően átlagosan csaknem 10 éven keresztül követték nyomon.
Összességében a betegek 15 százalékánál diagnosztizáltak depressziót is a szívbetegség mellett. Ez az arány lényegesen meghaladja az átlagpopulációban észlelt 7,5−10 százalékot. Az elemzés során a szerzők figyelembe vették a korrelációkat esetlegesen befolyásoló faktorokat (kockázati tényezők, életkor, nem, gyógyszeres kezelés, a depresszió jelentkezésének időpontja), illetve figyelemmel kísérték a szívinfarktus, a mellkasi fájdalom, valamint - az utánkövetés során- a szövődmények előfordulását.
A befolyásoló tényezők szerinti korrekciót követően azt találták, hogy a koronária-betegségben szenvedőkben a depresszió a halálozás legmegbízhatóbb prediktora: az egyidejűleg depresszióban is szenvedő koronáriabetegek körében kétszer akkora a halálozás, mint a depresszióban nem szenvedők csoportjában. A depresszióval diagnosztizált 3646 beteg 50 százaléka halt meg a vizsgálati periódus alatt, míg ugyanezen idő során a nem depressziós betegek között 38 százalék volt a halálozási arány.
A korábbi kutatások már foglalkoztak a depresszió és a szívbetegség összefüggéseivel, és a megállapítást nyert, hogy a két kórkép kölcsönös befolyással van egymásra. Ugyanakkor May és munkatársai vizsgálata az első, melyben a depresszív zavarok hosszú távú hatásait elemezték.
A szerzők hangsúlyozzák, adataik arra hívják fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy a jelenleginél megbízhatóbb módon azonosítsuk a depressziós betegeket, sőt javasolja, hogy a koronária-betegek körében történjen szűrés a depresszió kimutatására: „Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a depresszió – függetlenül attól, hogy rövid ideig átmenetileg vagy éveken át áll-e fenn – olyan kockázati tényező, melyre folyamatosan figyelni kell, és amennyiben depresszióra derül fény, megfelelő kezelés és folyamatos nyomonkövetés szükséges.”
