A környezeti zajok hatása a demencia előfordulására
A zajos lakókörnyezetben élő idősek jobban ki vannak téve az Alzheimer-kór és más típusú demenciák kockázatának, mint csendesebb környezetben élő társaik .
Egy most megjelent vizsgálat szerzői egy sor tényező hatását elemezték abból a szempontból, hogy ezek megléte esetén növekszik-e a demencia kockázata. E faktorok között szerepelt többek között a mozgásszegény, ülő életmód, a levegőszennyezettség és a magányosság. Korábban már történtek hasonló epidemiológiai elemzések, azt azonban csak kevéssé vizsgálták, hogy a járműforgalom vagy az építkezések okozta környezeti zaj miként befolyásolja az időskorúak kognitív képességeit.
Az Alzheimer’s & Dementia című lapban nyilvánosságra hozott kutatás úttörőnek számít ezen a téren, különösen annak a ténynek az ismeretében, hogy például az Egyesült Államokban több mint 1 millió ember él olyan lakókörnyezetben, melynek zajszintje meghaladja azt a határértéket, amelyet a környezetvédelmi hatóságok szabnak meg a halláskárosodást még nem okozó zajszint mértékének.
A közlemény szerzői hangsúlyozzák, hogy a zaj és a demencia közötti összefüggésekre vonatkozó megállapításaik még erősen előzetesnek tekinthetők, de mindenképpen arra figyelmeztetnek, hogy a zajártalom befolyásolhatja az idősödés folyamán egyre inkább megmutatkozó kognitív kockázatokat.
A vizsgálat során 5227, legalább 65 éves személy kognitív képességeit mérték fel hároméves ciklusokban a Chicago Health and Aging Project keretében, melybe a vizsgálat 1993-ban történt elindítása óta több mint tízezer idős felnőttet vontak be Chicago környezetéből. Felmérték annak a lakókörnyezetnek a zajszintjét, ahol az adott résztvevő a vizsgálatot megelőző öt évben élt. A zajszinten túl többek között az etnikai hovatartozást, a fizikai aktivitást és az anyagi helyzetet is figyelembe vették – ezek ugyanis mind befolyásolhatják a demencia kockázatát.
A befolyásoló faktorokkal történt korrekció után azt az eredményt kapták, hogy a legmagasabb napközbeni zajszinttel jellemezhető körzetekben élő idős felnőttek körében 36%-kal nagyobb az enyhe kognitív károsodás és 29%-kal az Alzheimer-betegség előfordulásának kockázata.
„Eredményeink arra utalnak, hogy a tipikus városi környezetben megfigyelhető magasabb zajszint befolyásolhatja az időskorúak agyműködését, illetve megnehezíti számukra azt, hogy segítség nélkül elláthassák napi feladataikat” – hangsúlyozza a közlemény rangidős szerzője, Sara Adar, a University of Michigan School of Public Health epidemiológusa.
A környezeti zajszint és a demencia közötti korreláció magyarázataként a szerzők több lehetőséget is figyelembe vettek. Egy 2015-ben megjelent vizsgálat szerint például krónikus zajexpozíciónak kitett kísérleti állatokban felgyorsul a béta-amiloid termelése, ez a fehérje pedig igazoltan jelentős szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. A kutatók korábban számos kedvezőtlen egészségi kimenetellel is kapcsolatba hozták a túlzott zajexpozíciót, többek között a magas vérnyomással és az alvászavarokkal. Az is bizonyítottnak látszik, hogy az érrendszer állapota és a pihenés hiánya ugyancsak befolyásolhatja a demencia rizikóját.
A most nyilvánosságra hozott tanulmány szerzői azt remélik, hogy további kutatásaik eredményeként pontosabban tisztázható a zajártalom és a demencia közötti összefüggés, és az erre vonatkozó adatok birtokában rá lehet bírni majd a döntéshozókat, hogy változtassanak zajártalommal kapcsolatos stratégiájukon.
