A lakóhely befolyásolhatja az idült betegségeket
A nem kontrollált cukorbetegségben, magas vérnyomás betegségben, elhízásban vagy depresszióban szenvedő betegek állapotára hatással lehet az is, hogy hol élnek.
A Journal of American Medical Association című lapban megjelent közlemény szerzői a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatait idézik, melyek szerint az USA felnőtt korú lakosságának körülbelül 60%-a szenved valamilyen krónikus betegségben, 40%-uknál pedig két vagy több ilyen betegség is fennáll. A krónikus betegségek kialakulására vagy az általuk okozott halálozásra hajlamosító kockázati tényezőket a lakóhely is befolyásolja, az USÁ-ban eltérést mutat a különböző államok között. A szerzők Chicago környéki adatokat idéznek: az 500 Cities Project adatai szerint a magas vérnyomás felnőttkori előfordulása Chicago környékén a 4,9% és 71% közötti széles tartományban szór.
Egyelőre nem tisztázott, hogy az a rendkívül nagy egyenetlenség, ami az egészségi állapotban a földrajzi elhelyezkedés függvényében mutatkozik, az anyagi helyzet, az életkor vagy a nem különbözőségére vezethető-e vissza, vagy a lakóhellyel összefüggő körülmények közvetlenül okozzák.
A most közzétett vizsgálatban a Mount Sinai kutatói Aaron Baum vezetésével 5 millió felnőtt 2008 és 2018 közötti adatainak retrospektív elemzését végezték el. Az elemzésbe bevont személyek közül kb. 1 millióan a vizsgált időszak alatt legalább egyszer lakóhelyet váltottak. A szerzők a lakóhely függvényében elemeztek az elsődleges egészségi kimeneteleket, ezen belül a nem kontrollált cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és depresszív tünetek előfordulását.
Az adatok azt igazolták, hogy a költözések nyomán 27,5%-kal változott a nem kontrollált magas vérnyomás betegség, illetve 15,2%-kal a depresszív tünetek földrajzi területenkénti incidenciája. A nem kontrollált cukorbetegség és az elhízás tekintetében ennél kisebb mértékű, 5%-os, illetve 3,1%-os változást észleltek a lakóhelyet váltók körében.
Azt is megfigyelték, hogy emelkedik a nem kontrollált krónikus betegség rizikója, ha az adott személy olyan helyre költözik, ahol az adott egészségi probléma általánosabb jelenség. Abban az esetben, ha a személy az adott kórállapot szempontjából 10-es percentilissel jellemezhető földrajzi régióból 90-es percentilissel jellemezhető helyre költözik, a nem kontrollált magas vérnyomás rizikója 7%-kal, az elhízásé 2%-kal, a nem kontrollált diabéteszé 1%-kal, a depresszív tüneteké 3%-kal emelkedik.
A szerzők munkájuk gyengéjeként említik, hogy a vizsgálati csoportot túlnyomórészt idősebb fehér férfiak alkották, ezért következtetéseik csak korlátozottan általánosíthatók szélesebb populációra. Ezen túlmenően, az elemzés során nem vették figyelembe a költözés okát, illetve más olyan változókat, melyek befolyásolhatták a végső eredményeket.
A szerzők így foglalják össze elemzésük mondanivalóját: „Vizsgálatunk olyasmit igazolt a tudomány eszközeivel, amellyel az amerikaiak nap mint nap szembesülnek: ahol élsz, olyan az egészségi állapotod.”
A most feltárt összefüggések hátterét a kutatók további vizsgálatok során kívánják tisztázni. Úgy vélik azonban, hogy eredményeik addig is hasznosak lehetnek a közegészségügyi stratégiák kialakítása során.
