A légszennyezés hizlal és emeli a koleszterinszintet

A kínai főváros, Peking (Beijing) jelenleg a világ harmadik legnagyobb városa, 21 milliónál több lakossal. A gépjárművek száma is ennek megfelelően nagy, sok a gyár, és jórészt e tényezők miatt napjainkban Peking a világ egyik legszennyezettebb levegőjű települése. Amikor 2008-ban ott rendezték az olimpiát, bezárták az üzemeket, minden nap csak az autók fele közlekedhetett, az autóbuszokat gázzal hajtott változatra cserélték a légszennyezés csökkentése végett. Ennek ellenére 2 éve januárban az Egészségügyi Világszervezet által maximálisan megengedett légszennyezés 24-szeresét tartalmazó toxikus gázkeveréket lélegeztek be az ott élők.

Kína több egészségügyi intézménye támogatta azt a kutatást, amit az amerikai Duke Egyetem most megjelent tanulmányának 13, nevük alapján kínai munkatársa végzett. A dolgozat a Journal of the Federation of American Societies for Experimental Biology (FASEB) legújabb számában jelent meg.

A kísérletek egyértelműen a helyszínen, Pekingben történtek. Terhes kísérleti patkányok egyik csoportja a város levegőjében élt, a kontrollcsoport tagjai viszont olyan levegőt szívtak, amelyet megfelelő szűrőkkel alaposan megtisztítottak. Noha mindkét patkánycsoportot azonos koszton tartották, jelentős különbség alakult ki közöttük. Már 19 nap után a szennyezett levegőn élő állatok tüdeje és mája szignifikánsan nehezebb lett, testük szöveteiben gyulladásos tünetek jelentek meg. A kísérleti patkánycsoport LDL-koleszterin- és trigliceridszintje 50%-kal, illetve 46%-kal, az összkoleszterin 97%-kal volt magasabb. A 2-es típusú cukorbetegség közeledtét jelző inzulinrezisztencia értéke szintén nőtt az egészséges légtérben élő állatokhoz képest.

A szennyezett levegőt szívó terhes patkányok a graviditás végén a kontrollcsoport tagjaihoz képest súlyosabbnak bizonyultak, és a metabolikus diszfunkció tüneteit mutatták. Hasonló eltéréseket mutattak magzataik is, szemben a jó levegőn növekedő csoport tagjaival. A kutatók azt is tapasztalták, hogy a súlyos, kóros változáshoz időre volt szükség: 3 hét után még csak minimális eltéréseket észleltek, de 8 hét után a légszennyezés következményei sorra megjelentek. A nyolcadik héten a nőstény, illetve hím patkányok a kísérleti csoportban 10%-kal, illetve 18%-kal voltak súlyosabbak, mint a kontrollcsoportban.

„Tekintve, hogy az anyagcserezavarok, mint a cukorbetegség és az obezitás, szorosan összefüggenek, eredményeink azt jelzik, hogy a légszennyezés jelentősen fokozza az elhízás veszélyét. Ha ezek az adatok emberre is érvényesek, sürgősen és alapvetően csökkenteni kell a légszennyezés mértékét, mert az elhízás mind nagyobb méreteket ölt az emberi társadalomban is” – foglalta össze a tanulmányt Jungfeng (Jim) Zhang, a vizsgálat vezetője.