Szívelégtelenség kezelése szájmaszkkal: FILTER-HF vizsgálat
A nagyvárosok részben dízelmotorok szennyezte levegője a szívelégtelenség kockázati tényezője. Egy új, randomizált, kettős vak vizsgálat igazolta, hogy szájmaszk viselése szignifikánsan javítja szívelégtelenségben szenvedő betegek keringési állapotát a dízelmotorok által szennyezett levegőjű városokban.
A füst okozta légszennyezés világszerte súlyos egészségkárosító tényező. A World Heart Organization számítása szerint 2012-ben 3,7 millió korai halálért volt felelős a szennyezett levegő. A kardiovaszkuláris károsodások oka döntően a légzőszervekbe jutó finom nanorészecskék tömege, amelyek a vizsgálatok szerint elsősorban a dízelmotorokból származnak.
Brazíliában a São Pauló-i Orvosegyetem munkacsoportja Dr. Jefferson Vieira vezetésével nagy feltűnést keltő dolgozatban közölte a FILTER-HF tanulmány eredményeit; a publikáció a JACC Heart Failure január 4-ei számában jelent meg. Témája az volt, hogy kórházban kezelt, szívelégtelenségben szenvedő betegek állapotát közönséges szájmaszk viselésével milyen mértékben lehet javítani.
A kettős vak kiválasztással csoportosított, megfelelően kezelt 26 dekompenzált beteget 15 önként jelentkező, egészséges kontrollszeméllyel hasonlították össze. Legalább 48 órás különbséggel történt a három vizsgálat. A résztvevők vagy tiszta levegőt, vagy szűrés nélküli, dízel kipufogógázt tartalmazó levegőt, vagy szűrt kipufogógázt lélegeztek be. A vizsgálat elsődleges végpontja a reaktív hiperémia index (RHi) útján mért endotélfunkció volt. Másodlagos végpontként az artériás merevség mértékét, szérum-biomarkereket, a 6 perces gyaloglási távolságot és a szívfekvencia variabilitását értékelték.
A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a dízelmotor-kipufogógáz a hiperémiaindexet 2,17-ról (1,8–2,8) 1,72-ra (1,5–2,2) rontotta (p=0,002), a B típusú nátriuretikus peptid szintjét (BNP) 47,0 pg/ml-ről (17,3–118,0 pg/ml) 66,6 pg/ml-re (26,5–155,5 pg/ml) változtatta (p=0,001). A filtráció a levegő szennyezőanyag-koncentrációját csökkentette (325 ± 31 μg/m3 vs. 25 ± 6 μg/m3, p<0,001).
A légszennyezettség a reaktív hiperémia indexet 21%-kal csökkentette (p=0,002, tiszta levegő vs. dízelmotor-kipufogógáz) a dekompenzált csoportban. A filtráció ezt 20%-kal javította (p=0,019). A szívbetegek artériás érmerevsége a légszennyezettség hatására ugyancsak romlott a tiszta levegőhöz képest (p=0,007). A dízelmotor-kipufogógáz mindkét vizsgált csoportban csökkentette a 6 perces gyaloglás távolságát, de a filtráció ezt nem javította értékelhetően. A BNP-érték a dízelgázok belégzése után a tiszta levegő belélegzéséhez képest a szívelégtelenségben szenvedőknél 41,5%-kal, szignifikánsan emelkedett (p=0,004), ami filtráció hatására 33,8%-kal csökkent (p=0,015).
„Tudomásunk szerint ez az első randomizált vizsgálat annak igazolására, hogy a szájmaszkkal végzett légszűrés javítja az endoteliális diszfunkciót és gátolja a BNP-emelkedést szívelégtelenség miatt kezelt betegek csoportjában, légszennyezett környezetben. – állapítja meg Dr. Vieira. – Szennyezett levegőjű környezetben a szívbetegeknek ajánlatos szájmaszkot viselniük.”
