A rákos halálesetek közel fele megelőzhető

Megállapításuk szerint a legnagyobb mértékben a dohányzás, az alkohol és a magas testtömegindex (BMI) járul hozzá a betegség kialakulásához, de az elhízás az, ami a legaggasztóbb, hisz az elmúlt évtizedben a rákos halálozások legnagyobb mértékű növekedése - különösen az alacsonyabb jövedelmű országokban - az elhízással hozható összefüggésbe.

"Világszerte továbbra is a dohányzás továbbra is a rák vezető kockázati tényezője " - jegyzik meg a szerzők. 2019-ben a férfiak és nők körében a meglévő kockázatnak tulajdonítható rákos halálesetek közül leggyakoribban a légcső-, hörgő- és tüdőrák voltak, amelyek az összes, kockázatos viselkedés miatt bekövetkező rákos halálozás 36,9%-át teszik ki.

A meglévő kockázat okozta rákos megbetegedések sorában férfiaknál a vastagbél-, a nyelőcső- és a gyomorrák, a nőknél a méhnyak-, a vastag- és végbélrák és a mellrák kövkezik.

A rák kockázati tényezőknek tulajdonítható globális teher meghatározására tett erőfeszítések sorában kiemelkedő, eddigi legnagyobb - a The Lancet-ben online megjelent- tanulmány eredményei rávilágítanak arra, hogy a rákos megbetegedések jelentős hányada világszerte megelőzhető lenne az olyan beavatkozások révén, amelyek célja az ismert rákkockázati tényezőknek való kitettség csökkentésére irányuló ére irányuló beavatkozások révén.

"Eredményeink segíthetnek a döntéshozóknak és a kutatóknak azoknak a kulcsfontosságú kockázati tényezőknek az azonosításában, amelyek célba vehetők a rákos megbetegedések és a rákos megbetegedések regionális, országos és globális szintű csökkentésére irányuló erőfeszítések során" - mondta Christopher Murray, az egyik társszerző, az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) igazgatója a ​​Washingtoni Egyetem Seattle-i Orvostudományi Karán közleményük kommentálásakor.

"A kutatás legfontosabb üzenete egyértelmű: a rákos megbetegedések jelentős része... megelőzhető" - írja dr. Diana Sarfati (University of Otago, Új-Zéland), a cikkhez fűzött szerkesztőségi közleményben. "A rák megelőzésére irányuló cselekvés összehangolt erőfeszítést igényel az egészségügyi szektoron belül és kívül" - folytatják. "Ez a fellépés olyan konkrét intézkedéseket igényel, amelyekkel elérhető a rákot okozó kockázati tényezőknek, például a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak való kitettség csökkentése, valamint a rákot okozó fertőzéseket, köztük a hepatitis B -t és a HPV-t megelőző védőoltásokhoz való hozzáférés biztosítása."

"A rák elsődleges megelőzése a módosítható kockázati tényezők felszámolása vagy mérséklése révén a legjobb reményünk arra, hogy csökkentsük a rák okozta jövőbeni terheket" - összegezték.

Újszerű projekt

Az eredmények a Global Burden of Diseases, Injuries és Risk Factors (GBD) 2019-es tanulmány elemzéséből származnak. Ez egy új projekt, amelynek célja, hogy(a nem, életkor és az idő figyelembe vételével) számszerűsítse a módosítható kockázati tényezőnek tulajdonítható rákos megbetegedések terhét.

Az eredményeket, beleértve a rákos halálozást, valamint a fogyatékossághoz igazított életéveket (DALY) 82 kockázat-kimenet párra, 23 ráktípusra és 34 ismert kockázati tényezőre vonatkoztatva a World Cancer Research Fund kritériumain alapuló viselkedési, környezeti és foglalkozási, valamint anyagcsere kockázati tényezők szerint értékelték.

A kimeneteleket 2019-re, a kimenetelek időbeli változásait pedig a 2010 és 2019 közötti változások alapján értékelték.

Összességében az értékelt kockázati tényezők az összes rákos halálozás 44,4%-áért voltak felelőssé tehetők, a fennmaradó rákos megbetegedések pedig valószínűleg nem kerülhetők el a vizsgálatban értékelt kockázati tényezők kiküszöbölésével, csökkentésével. A férfiak körében a vizsgált kockázati tényezők az összes daganatos halálozás körülbelül feléért (50,6%), míg a nőknél körülbelül egyharmadáért (36,3%) voltak felelőssé tehetők. 2019-ben mindkét nem esetében a vezető kockázati tényezők globálisan a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a magas testtömeg-index (BMI) voltak, bár a nemek közötti különbségek voltak megfigyelhetők. A dohányzásnak tulajdonítható rák DALY például magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél (33,2% vs 8,9%), csakúgy, mint az alkoholnak tulajdonított DALY (7,4% vs 2,3%). A férfiaknál rákos megbetegedések és DALY-k oka nagyobb valószínűséggel volt  környezeti- és foglalkozási ártalom és kockázatos viselkedés, mint a nőknél.

A szociodemográfiai index alapján magasabb jövedelmű régiókban a legjelentősebb kockázati tényezők a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a magas BMI voltak, míg az alacsonyabb jövedelmű régiókban a viselkedési kockázattal összefüggő rákos halálozások vezető kockázati tényezői a dohányzás, a nem biztonságos szex és az alkoholfogyasztás voltak.

A kockázati tényezőknek egyre nagyobb a szerepe

Összességében 2010 és 2019 között 20,4%-kal nőtt az értékelt kockázati tényezőkhöz kapcsolódó rákos halálozások aránya.

Megjegyzendő, hogy ebben az időszakban az elhízásnak tulajdonítható rákterhelés növekedése volt a legmagasabb, 34,7%-os arányt ért el a rákhalálozások okaként.

A szerzők megjegyzik, hogy az elhízás okozta növekedés nagyrészt az alacsony és alacsony közepes jövedelmű országokban észlelt növekedés okozta, ezen országok fejlettségi állapotának javulása az elhízás szintjének növekedését vonta maga után.

Eközben „globálisan, összehangolt nemzetközi és nemzeti megelőző erőfeszítések révén jelentős előrelépés történt a dohányzásnak való kitettség csökkentésében”.

Forrás:

Lancet. Published online August 20, 2022. //www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(22)01438-6/fulltext