A sztatinok szürkehályogra is jók
A cataracta a látásvesztés vezető oka világszerte, a sztatinok pedig a legszélesebb körben rendelt gyógyszerek közé tartoznak. Egy friss vizsgálatban most a szürkehályog előfordulási gyakoriságának csökkenését tapasztalták sztatinszedés kapcsán.
- Időskori látáscsökkenés
- A sztatinok kapcsolata a muszkuloszkeletális sérüléssel
- Mi közük van a bélbaktériumoknak a szívinfarktushoz és a stroke-hoz?
- A sztatinok csökkentik az emlőrák halálozását
- Az élelmiszer-áruházban ingyen adják a koleszterincsökkentőt
- A sztatinkezelés és az intracerebrális vérzés kockázata
- Az atorvastatin csökkenti a kardiovaszkuláris események kockázatát a nyaki verőerek atherosclerosisában
- A sztatinkezelés szerepe az érbetegségek primer prevenciójában: kit kell kezelni?
A látásvesztés egyik leggyakoribb okának számító cataracta több mint 20 millió embert érint világszerte. A sztatinokat széles körben rendelik: az Egyesült Államokban minden harmadik 45 évesnél idősebb személy szed sztatint, mely évente 35 milliárdos költséget jelent.
„Az orvosok és más egészségügyi szakemberek körében nem szűnő aggodalom él a sztatinok potenciális kataraktogén hatásaival kapcsolatban. Éppen ezért a sztatinok és a caratacta közötti esetleges összefüggéseket elemeztük egy metaanalízisben, melyben az orvosi szakirodalom részletes áttekintése alapján 14 vizsgálatot választottunk ki. Legjobb tudomásunk szerint ez az első metaanalízis a témában” – mondja a vizsgálat vezetője.
A metaanalízisben csaknem két és fél millió személy és több mint 25 ezer cataracta-eset adatait dolgozták fel. A kezelés átlagos időtartama 54 hónap, a résztvevők átlagéletkora 61 év volt. Az adatok alapján sztatinszedés kapcsán statisztikailag szignifikáns csökkenés volt észlelhető a szürkehályog előfordulásában (esélyhányados [OR, odds ratio], 0,80, 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval] 0,77−0,83, p<0,0001). Ez körülbelül 20 százalékkal kisebb előfordulást jelent sztatinkezelés mellett, szemben a sztatint nem szedőkkel. Az abszolút kockázatcsökkenés mértéke 1,4%+0,015% (95% CI ,1,1−1,7%, p<0,0001). A számítások szerint az NNT értéke 71, azaz ennyi személyt kell sztatinkezelésben részesíteni egy cataracta-eset megelőzéséhez.
A metaregresszió szerint a fiatalabb személyeknél mutatkozik a sztatinoknak nagyobb preventív hatása, a 40-es éveikben járók csoportjában az OR 0,50, a 30 évvel idősebbeknél viszont már 0,90. „Eredményeink azt tükrözik, hogy egy 40-es korú, sztatint szedő személynél 50 százalékkal csökken a cataracta előfordulásának esélye, míg a hetvenes korosztályban a csökkenés mértéke alig 10 százalék. Lehetséges, hogy a két folyamat (az öregedés és a sztatinok) párhuzamosan vagy interaktív módon hat” – állítják a szerzők.
Az elemzés azt igazolta, hogy a sztatinok előnyös hatása a kezelés időtartamától is függ: 6 hónapos szedés esetén a kockázatcsökkenés mértéke 10 százalék, 14 éves szedés esetén viszont már 55 százalék. A nemek között ugyanakkor nem mutatkoztak különbségek.
„Metaanalízisünk statisztikailag szignifikáns és klinikailag releváns protektív hatást igazolt a tekintetben, hogy a sztatinok alkalmasak lehetnek a cataracta prevenciójára. Az előnyök leginkább fiatal korban és hosszabb gyógyszerszedés kapcsán mutatkoznak meg. Tapasztalatain cáfolják a sztatinok biztonságosságával kapcsolatos aggodalmakat, és további bizonyítékokkal szolgálnak a tartós sztatinkezelés mellett” – összegzi következtetéseiket a vizsgálatot vezető Kostis professzor.
