A testsúlycsökkentő műtét megelőzheti a cukorbajt
A kóros elhízás kezelésére mind gyakrabban végeznek testsúlycsökkentő műtétet. Egy angliai vizsgálat azt mutatta, hogy ilyenkor nemcsak a beteg mozgása javul, de jóval kisebb lesz a 2-es típusú cukorbetegség kifejlődésének kockázata is.
A cukorbetegség világszerte nagy közegészségügyi gond: a nemzetközi statisztikákra épülő becslés szerint minden nyolcadik másodpercben életét veszti Földünkön valaki emiatt. Ennek a számításnak mi is részesei vagyunk: nálunk kb. 600 ezer cukorbeteget kezelnek, és mintegy 400 000 ember nem tudja, hogy cukorbaja van. A hazai diabéteszes népesség létszáma ennek megfelelően egymillió körül lehet.
Egy nagy angliai vizsgálat most azt mutatta, hogy a kövéreken végzett műtéti beavatkozás jelentősen csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A súlytöbblet vagy kövérség a 2-es típusú cukorbaj legfőbb módosítható kockázati tényezője. A cukorbetegek 80%-a túlsúlyos vagy elhízott. Angliában a felnőttek 26%-a kövér, vagyis testtömegindexe (BMI) eléri vagy meghaladja a 30 kg/m2-t. A súlyosan kövérek (BMI ≥40 kg/m2) közül akár 3% lesz évente cukorbeteg.
Martin C. Gulliford, a londoni King’s College közegészségügyi professzora és munkatársai most kimutatták, hogy a jelenleg alkalmazott bariátriai műtétek után a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása szignifikánsan csökken.
A munkacsoport 2167 kövér beteget talált, akik – bár nem szenvedtek diabéteszben – 2002 és 2014 áprilisa között „korszerű” bariátriai műtétre kerültek. Az esetek egy részében laparoszkópos gyomorgyűrű-felhelyezés történt, máskor gyomor bypass műtétet végeztek; a harmadik korszerűnek ítélt beavatkozás a csőgyomorképzés (sleeve gastrectomy) volt.
A csőgyomorképzés az utóbbi időben mind gyakoribb súlycsökkentő beavatkozás. Általában laparoszkópia útján történik. Lényege, hogy a gyomrot eredeti térfogatának töredékére reszekálják, és a megmaradó gyomor alakja olyan, mint egy cső.
A gyomor bypass műtét során is csökken a gyomor térfogata, de a lényeg az áthidalás: a megevett étel egy része egyenesen a vékonybélbe jut, ezáltal kevesebb kalória szívódik fel.
A gyomorgyűrű úgy működik, hogy a sebész laparoszkópos módszerrel lekötést alkalmaz, és a megmaradó gyomrocskába csak kevés étel fér, így az operált beteg már pár falat elfogyasztása után teltséget érez. A műtét után, a beteg állapotától függően, a gyűrű elhelyezése és ezzel a működő gyomor mérete változtatható.
A 2167 operált beteg 49%-a gyomorgyűrűt kapott, 37%-ban bypass operációt végeztek, 15%-ban csőgyomrot alakítottak ki. Két páciens neve mellett több műtét kódja szerepelt. Az operált eseteket a Clinical Practice Research Datalink (CPRD) anyagából emelték ki, mely ötmillió beteg adatait tartalmazza, 680 családorvosi rendelőből.
A kontrollcsoportot életkor, nem, testtömegindex alapján a műtött betegekhez illesztett kövér emberek alkották, szám szerint ugyanannyian. A vizsgálati alanyok több mint 60%-ának testtömegindexe meghaladta a 40 kg/m2 értéket. A megfigyelési idő átlagosan 2,8 év volt, a felső határ 7 év.
A bariátriai műtéttel kezelt csoportban 2-es típusú diabétesz 4,3%-ban jelent meg, szemben a kontrollcsoportban talált 16,2%-kal. Az alapvető adatok – kor, nem, testtömegindex, vércukorszint – figyelembevétele után a cukorbetegség kockázata a műtéti megoldást követően egyötödére csökkent (relatív hazárd: 0,20, p <0,0001). Az esély a férfiak és a nők csoportjában azonosnak bizonyult. A bypass műtét és a csőgyomorképzés az átlagnál hatásosabb volt, de a gyomorgyűrű is csökkentette a cukorbetegség kockázatát.
A szerzők a kövérség műtéti megoldását igen hatásos és gyors módszernek írják le. Hangsúlyozzák, hogy jelenleg az Egyesült Királyságban az erre rászoruló elhízottak kevesebb mint 1%-át kezelik így. Ez nem nagyon meglepő, mert jelenleg ebben az országban egy csőgyomorképző műtét átlagosan közel 10 ezer fontba kerül.
