Az arrhythmiák gyakorisága 30 napos monitorozással

A hipertrófiás kardiomiopathiában (HCM) szenvedő betegek 30 napos ambuláns elektrokardiográfiás (EKG) monitorozása során körülbelül hatszor több arrhythmiát észleltek, mint a megfigyelési időszak első 24 órája alapján (65% vs 11%). Ezen kívül a 30 napos monitorozáskor a betegek körülbelül 62%-a mutatott NSVT-t, míg ez az arrhythmia prevalenciája a hagyományosabb, 24 órás EKG- monitorozási periódus alapján kimutatott 8%-os volt, számolt be TEMPO-HCM vizsgálatuk eredményeiről Caro Codón, a madridi La Pazi Egyetemi Kórház munkatársa április 17-én az European Heart Rhythm Association 2023-as virtuális barcelonai kongresszusán. Az eredmények hatással vannak a HCM-betegek hirtelen szívhalál kockázata szerinti besorolására, aminek célja annak eldöntése, hogy kinek ajánlható fel beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD).

A pitvarfibrilláció (AF) élettartam-előfordulási gyakorisága a jelenlegi elemzésben szereplő betegeknél korábban körülbelül 20%, az NSVT életprevalenciája pedig körülbelül 20% és 30% közötti, hagyományos 24 vagy 48 órás Holter-monitorozás alapján. Korábban már igazolták a kiterjesztett EKG-monitorozás hasznosságát a kriptogén stroke hátterében és AF abláció után, de a HCM-ben ritkán találtak hasonló eredményeket. Az ESC 2020-as irányelvei alapján: "A klinikai AF dokumentálása után IIA osztályú ajánlás vonatkozik az antikoaguláns kezelés megkezdésére" ezért az szerzők adatai azt mutatják, hogy igen fontos a hipertrófiás kardiomiopathiás betegek AF-szűrése.

A TEMPO-HCM

A TEMPO-HCM regiszter öt spanyolországi kórház HCM-ben szenvedő betegeinek adatait és a standard Holter-monitorozás klinikai indikációit tartalmazza. Nem vették be a vizsgálatba azokat a betegeket, akiknek HCM-szerű fenotípusa van, de genotípusuk nem ilyen, valamint azokat, akik már rendelkeztek beültetett ICD-vel.

A jelenlegi elemzés alanyai EGK-ját egy zsebes pólóban viselhető, kb. 7 cm-es hordható eszközzel 30 napon át regisztrálták. A betegek levehették az eszközt fürdés vagy úszás közben, de a nap fennmaradó részében továbbra is folyamatos megfigyelés alatt állnak. Az elemzés a regiszter első 100 betegére terjedt ki (átlagéletkor 57 év; 78% férfi). Hipertónia 47%-uknál állt fenn, 58%-uk béta-blokkolót kapott, 16%-uknak volt korábban AF vagy pitvarfibrillációja, 19%-uk szedett véralvadásgátlót, 8%-uk pedig antiarrhythmiás szereket. A betegek funkcionális állapota viszonylag jó volt (68% NYHA 1. 29% NYHA 2. osztályba sorolt szívelégtelensége volt), bal kamrai ejekciós frakciójuk átlagosan 66% volt. Az MRI-vel is megvizsgált 71 beteg 28,2%-ánál késői gadolínium-növekedés mutatkozott, ami a szívizom hegesedésére utal.

További arrhythmiák mutatkoztak a 30 napos monitorozás során

A klinikailag jelentős arrhythmia (AF, pitvari flutter vagy NSVT) elsődleges végpontját a megfigyelés első 24 órájában a betegek 11%-ánál azonosították. A prevalencia 65%-ra nőtt (P<0,001) a 30 napos monitorozás alapján. Hasonlóképpen, az összetett elsődleges végpont komponenseinek prevalenciája is nőtt a kiterjesztett monitorozás során, de a növekedés csak az NSVT esetében érte el a statisztikai szignifikanciát; prevalenciája 8%-ról 62%-ra nőtt (P<0,001). A prevalenciák nem szignifikánsan, 6%-ról 10%-ra emelkedtek az AF és 0%-ról 1%-ra a tartós kamrai tachycardia esetén. Az NSVT előfordulása a monitorozás során a 0. naptól a 19. napig emelkedett a leggyorsabban, majd a 30. napig további, bár lassabb növekedést mutatott. A szerzők szerint fennáll annak a lehetősége, hogy hosszabb monitorozással a két időszak közötti különbség még nagyobb lett volna. A monitorozás során három változó jelezte előre a nem tartós VT előfordulását, az életkor, a pitvari falvastagság, és az, hogy volt-e késői gadolínium-növekedés az MRI-n.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) irányelveiben javasolt HCM-SCD kockázatkalkulátor segítségével elemezték a hirtelen szívhalál 5 éves kockázatát. A 30 napos meghosszabbított megfigyelési időszakon alapuló kockázatértékelés a hirtelen halálozás szignifikánsan magasabb kockázatát jósolta, mint az első 24 órán alapuló. A kiterjesztett monitorozás alapján a betegek több mint 20%-át kellett volna átsorolni egy magasabb kockázatú csoportba, és esetleg fontolóra venni az ICD-t. Mivel azonban a betegek több mint 50%-ánál NSVT-t találtak a kiterjesztett monitorozás során, a szerzők szerint az ICD beültetésére vonatkozó döntést ne csupán a tünetek megléte vagy hiánya, hanem ezen arrhythmiák teljes fenotípusa alapján hozzák meg.

Forrás:

European Heart Rhythm Association 2023: Late Breaking Science–Day 2. Extended ECG monitoring in HCM. Presented April 17, 2023.