Az MR-vizsgálat alapvető prognosztikai információkat nyújt végbélrákban
A Journal of Clinical Oncology e havi számában közzétett kutatás szerint a preoperatív MR-vizsgálat alapvető információkkal segíti a terápiás terv felállítását azáltal, hogy előre jelzi a lokális recidíva esélyét és a betegségmentes túlélést.
A végbélrákok jelenleg a colorectalis rosszindulatú daganatok egyharmadát teszik ki, és a fejlett országokban a rák vezető halálokai közé tartoznak. Az Egyesült Királyságban lefolytatott 5 éves utánkövetéses vizsgálatban 11 kórházban és kutatóintézetben 374 végbélrákos beteg sorsát kísérték figyelemmel. A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a körkörös reszekciós szélek (CRM, circumferential resection margin) nagy felbontású mágnesrezonancia- (MR) vizsgálata mennyire megbízható a prognózis előrejelzésében – korábban még nem vizsgálták, hogy a módszer mennyiben használható a lokális recidíva kockázatának felmérésére.
Az előnyök egyértelműen megmutatkoztak: amennyiben az MR-vizsgálat daganatmentes CRM-et mutatott, úgy a recidívaarány 7 százalék volt, szemben az érintett CRM-et igazoló vizsgálatok esetében megfigyelt 20 százalékos aránnyal. Ezen túlmenően, az előző csoportban 62 százaléknak, míg az utóbbiban mindössze 42 százaléknak adódott a recidívaarány, függetlenül az alkalmazott kezelés formájától. Mindezekből levonható az a következtetés, miszerint a preoperatív vizsgálati módszerrel azonosíthatók azok a betegek, akiknél jelentős a lokális recidíva kockázata.
A vizsgálat célja a prognosztikai érték meghatározása volt a CRM preoperatív MR-vizsgálata esetében, összehasonlítva a jelenleg rendelkezésre álló és széles körben használt „stádiumbesorolási” rendszerekkel, mint amilyen például az American Joint Committee on Cancer (AJCC) TNM modellje és más klinikai változók. A preoperatív MR-vizsgálat a TNM rendszernél jobban teljesített a lokális recidíva, a betegségmentes túlélés és a teljes túlélés előrejelzésében. A kutatók bíznak benne, hogy az AJCC TNM helyett inkább a CRM MR-státuszának kell képeznie az alapot, amikor az orvos tájékoztatja betegét a lokális recidíva esélyéről, illetve amikor felállítja a terápiás tervet (pl. kismedencei radioterápia). Továbbá, bár a CT-vizsgálat, az endoluminalis ultrahangvizsgálat (EUS) és az MR-vizsgálat egyaránt elfogadott módszer a tumor és a nyirokcsomók állapotának meghatározására, sem a CT, sem pedig az EUS nem képes megbízhatóan ábrázolni a körkörös reszekciós széleket.
Dr. Gina Brown, a tanulmány szerzője így kommentálja megfigyeléseiket: „Vizsgálatunkban azt találtuk, hogy a preoperatív MR-vizsgálat igen hasznos a kimenetel meghatározásában, valamint a lokális recidíva előrejelzésében. Amennyiben az MR-vizsgálat azt jelzi, hogy legalább 1 mm-es szabad széllel a tumor teljes egészében eltávolítható, akkor ez nagyban kiküszöböli a lokális recidíva esélyét.”
„A betegség kiújulásának preoperatív képalkotó módszerrel történő meghatározása intenzívebb műtét előtti kezelés alkalmazására nyújt lehetőséget, illetve a lelet és a felvételek „térképként” szolgálnak a tumor teljes egészében történő reszekciójához. Ez jelentős áttörést jelent és megerősítésként szolgál számunkra, hogy alapvetően fontosak a kutatási invesztíciók. A diagnózis és terápia fejlődése valódi előnyöket rejt a bélrákban szenvedő betegek számára, és csak az Egyesült Királyságban betegek ezreinek életét mentheti meg minden évben” – teszi hozzá a fentiekhez Bill Heald professzor, a Pelican Cancer Foundation vezetője.