Az NCCN új irányelvei a dohányzás felfüggesztéséről
Bár a fejlett országokban a dohányzás csökkenése észlelhető, a Földön manapság kb. 1,2 milliárd ember dohányzik, legfőképpen Ázsiában, Latin Amerikában és Kelet-Európában, ezért világszerte nagy erőkkel próbálkoznak e káros szenvedély megfékezésével.
A cigaretta évente 440 000 amerikai állampolgár halálát okozza, közülük 49 000 saját hibáján kívül, passzív dohányzás okozta ártalom következtében hal meg a nikotin következtében (Medscape Drugs & Diseases). Hazánkban még ennél is riasztóbbak a számok: a lakosság arányához képest jóval több, évente mintegy 30.000 ember veszti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében.
A World Lung Foundation és az American Cancer Society ötödik kiadásban megjelent „The Tobacco Atlas” szerint a dohányfüstben található mintegy 4 000 vegyület közül legkevesebb 69 rákkeltő tulajdonságú. A százezreknek munkát adó, de milliókat elpusztító dohánytermékek gyártása és forgalmazása óriási üzlet, az USA-ban az első hat dohánygyár 2013 évi összesített profitja 44,1 milliárd dollár (kb. 12.350 milliárd Ft) volt. Csak marketingre közel 1 millió dollárt költenek óránként (!). Az egyén egyértelmű károsodása mellett a környezetet is óriási terhelés éri, csak a cigaretta-csikkekből évente 1,7 milliárd fontnyi (kb. 770 millió kg) mérgező szemét keletkezik. A WHO 2011-es beszámolója szerint a 20. században mintegy 100 millió ember esett áldozatul a dohányzásnak, és amennyiben az abúzus tovább folytatódik (és a népesség is ilyen ütemben nő), akkor a 21. században várhatóan 1 milliárd ember fog belehalni a dohányzás következményeibe. Jelenleg évente több áldozata van a nikotinnak, mint az AIDS-nek, a tuberkulózisnak és a maláriának együttvéve.
A nikotin a szervezetbe bekerülve azonnal növeli a pulzusszámot, emeli a vérnyomást, és hosszabb használat során csökkenti a testsúlyt. Erős érzelmi befolyása is van: átmenetileg növelheti az éberséget, viszont nikotin abúzus- és függőség esetén kétségbeesést és mániákusságot idézhet elő. A beszéd gyorsabbá, a dohányzó ingerlékennyé válik, ingerlékenysége viszont egy újabb adag nikotin adaggal könnyen csillapítható. A neuropszichológiai hatás az agy „jutalmazó” központján, a ventrális tegmentális területtől a bazális előagyig húzódó mezolimbikus dopamin rendszeren keresztül érvényesül. A dopaminban gazdag nucleus accumbensben találkozik az összes addiktív viselkedés. Az innen származó dopamin kellemes érzést vált ki, arra csábítva a használót, hogy a pozitív élmény ismételt kiváltása céljából újból és újból használjon például nikotint, alkoholt, vagy drogokat.
A dohányzás jelenősen növeli a legtöbb daganatos megbetegedés kockázatát: a szájüreg-, gége-, nyelőcső-, tüdő-, hólyag-, hasnyálmirigy-, vese-, máj-, gyomor, vastagbél-, méhnyak-, petefészek-, emlődaganatok nagyobb gyakorisággal jelennek meg dohányzókban a nem dohányzókhoz képest. Rendkívüli módon emelkedik a szájüregi rákok és a tüdőrák kockázata, de a dohányzás erősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a COPD kockázatát is.
A nikotin méreg. A bőrön, a száj- és garatüreg nyálkahártyáján, az alveolusok és a béltraktus hámján keresztül azonnal felszívódik, és gyorsan eloszlik a szervezetben. Anyagcseretermékei közül különösen az 4-metilnitrozamino-1-3-piridil-1-butan (NNK) és az N-nitrozonornikotin (NNN) nevű metabolitok karcinogének, melyek speciális transzmembrán receptorokhoz (leginkább az alfa-7-nikotin-acetilkolin receptorhoz = α7nAChR-hoz) kötődve beavatkoznak a sejt szabályozásába, növelik a dopamin, katekolamin és GABA termelést, ill. kibocsájtást. A nikotin és derivátumai egyértelműen aktiválják és támogatják a karcinogenezis alapvető folyamatait: megváltozik a receptorok expressziója, erősödik a növekedési faktorok szintézise és a növekedési szignál átvitele, melyek következtében nő a proliferáció, fokozódik az angiogenezis és az áttét-képzés, ugyanakkor csökken az apoptózis. Nem minden egyes személy érzékeny a karcinogén expozícióra: alapvetően az örökölt genetikai állomány módosíthatja a rászokást, az addikciót, a karcinogén metabolizmust, a gazdaszervezet öngyógyítását, a tumor-szuppressziót.
A National Comprehensive Cancer Network (NCCN) esedékes évi találkozóján 2015. március 13.-án a floridai Hollywoodban a szakemberek újra tárgyalták a daganatos betegek leszoktatásának javaslatait. A tárgyalás levezető elnöke, Dr. Peter Shields (Ohio State University Comprehesive Cancer Center, Columbus) szerint az Egyesült Államok egészségügyi intézményeiben gyakorlatilag nincsenek rendszerbe foglalt, konzisztens elvek a dohányzásról való leszoktatás mechanizmusáról, és ezen változtatni kell. A daganatos betegek legalább 20-30%-a dohányzik, a tüdőrákos betegek minimálisan fele jelenleg is aktív dohányos, pedig a leszokás javíthatja a daganatos beteg prognózisát, hatásosabb lesz a kezelés.
A leszokás kedvező következményei ellenére csak az onkológusok fele tanácsolja a betegnek a dohányzás azonnali abbahagyását. A betegeknek gyógyszeres kezelést és magatartás-terápiát is fel lehet ajánlani, de a betegnek készen kell állni a leszokásra. Rezisztensebb esetekben fel kell ajánlani a nikotin-pótlást vagy a vareniclin*-kezelést.
„Az elektronikus cigaretták (e-cigaretták) és a kiegészítő, komplementer kezelések (akupunktúra, hipnózis, táplálék-kiegészítők) nem javasoltak, mivel semmilyen bizonyíték áll rendelkezésre ezeknek a nikotin-elvonásra gyakorolt hatásáról” – jelentette ki Dr. Shields.
A gyógyszeres kezelés bizonyítottan hatásos és javasolt. Három útja közül elsőként nikotin-pótló kezelések (nicotin-replacement therapy = NRT) nikotin-tapasz, rövid hatású szopogatók, rágógumi, inhaláció, orrspray formában vagy vareniciklin adása javallt. Másodszorra két kombináció javasolható: a vareniclin plusz NRT, vagy a bupropion** plusz NRT. Végül hármas kombináció jöhet szóba: vareniclin plusz bupropion NRT-vel vagy nélküle, a nortiptilin (triciklikus antidepresszáns), valamint a klonidin (hipertónia kezelésében használatos alfa-2 adrenerg-receptor antagonista). Természetesen a gyógyszeres kezelésekhez mellékhatások is társulnak. A vareniciklin és a bupropion kezelések során állandó monitorozás szükséges, mivel különféle pszichiátriai tünetek jelentkezhetnek, vagy a meglévők romolhatnak. A bupropion kontraindikált görcsrohamokra hajlamos egyéneknél, tamoxifen szedés mellett, MOA gátlók szedése mellett, és a zárt-zugú glaukoma esetén. A pszichológiai kezelés a leszoktatás legfontosabb eleme, melynek egyénre szabottan kell történnie. A gyógyszeres leszoktatás pszichológiai kezelés nélkül kevéssé hatásos, tehát a multimodális stratégiától várható a legtöbb siker.
*A vareniclin bizonyos nikotin-receptorokon részleges agonista, az α7nAChReceptorokon teljes agonista. Jóval gyengébben stimulálja a nikotin-receptorokat, mint maga a nikotin. Ilyen módon azonos a citizin hatásával, de teljesen eltér a nikotin antagonistáktól, valamint a bupropion hatásától, és a nikotin-pótlás mechanizmusától is. Csökkenti a vágyat és csökkenti a dohányzással járó „kellemes” érzéseket. Ez segíthet a leszokásban. Lényegében a veséken át eliminálódik, melynek félideje 24 óra.
**A bupropion atípusos antidepresszáns szer, mely gátolja a noradrenalin és a dopamin reuptake-et (visszavételt) az idegsejtekben. A neuronális nikotin acetilkolin-receptorok (nAChR-ek) nem kompetitív antagonistája.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
