Az újszülöttkori mikrobiom megváltozásának kövezkezménye

Dr. Aurélie Morand gyermekinfektológus a Francia Gyermekgyógyászati Társaság konferenciáján beszélt a bél mikrobióta fontosságáról az élet első éveiben. Újszülött- és csecsemőkorban, 2-3 éves korig a bél mikrobiótája nem stabil, viszont igen érzékeny különböző környezeti hatásokra. Kisgyermekkorban a bélflóra betegségei összefüggenek a mikrobióta éretlenségével és a dysbiosissal, azaz a bélflóra eltolódásával. A dysbiosis vagy gyorsan helyreáll, vagy hosszútávon fennmarad és különböző betegségek kialakulásában játszhat szerepet, mint például az újszülöttek és koraszülöttek akut nekrotizáló enterocolitise, az elhúzódó hasmenés gastroenteritist vagy antibiotikumhasználatot követően, a multirezisztens bakteriális kolonizáció, a C. difficile colitis, vagy a fokozott hajlam fertőzésekre. A hosszútávú hatások megítélése nehéz, de a mikrobiom eltolódása szerepet játszhat gyulladásos bélbetegség (IBD), cöliákia, inzulinrezisztencia, elhízás, atopiás betegségek, autoimmun betegségek és neuropszichiátriai betegségek kialakulásában.

Számos vizsgálat igazolta, hogy az éretlen mikrobióta újszülötteknél a fertőzések fokozott kockázatával jár. Erre kiváló példa a B csoportú Streptococcus meningitis újszülöttekben: a bél kolonizációja, a fejletlen bélnyálkahártya és a nem megfelelő, a kórokozóval versenyezni és megfelelő immunválaszt kiváltani képtelen bélflóra mind fokozzák a bakteriális meningitis kockázatát. A kórokozók így könnyen átjutnak az epithelen, a vérkeringésbe kerülve pedig a vér-agy gáton. A mikrobiom és fertőzés összefüggésének másik példája a botulizmus: a csecsemők éretlen bélflórája a Clostridium botulinum elszaporodásához vezet a bélben, a kórokozók toxintermelése pedig botulizmust okozhat.

A dysbiosis számos egyéb betegséggel is összefüggést mutat. A légúti bakteriális növekedés befolyásolja a gyermekkori bronchiolitis súlyosságát. Hasonló eredményeket írtak le újszülöttek necrotizáló enterocolitise kapcsán: a betegek bélflórájában gyakoribb volt egyes, egészséges újszülöttekben nem észlelt baktériumok megjelenése (pl. Clostridium butyticum). Az antibiotikumhasználatot követő hasmenés szintén gyakoribb dysbiosis esetén, a betegség előfordulása pedig kifejezetten magas két éves kor alatt. Az alultápláltság is összefügg a mikrobióta eltéréseivel, de itt különösen nehéz az ok-okozati viszony megítélése, mivel egyrészről a malnutríció önmagában is proinflammatorikus hatással bír és befolyásolja a mikrobiótát, másrészről az alultápláltság korrigálása nem szünteti meg a dysbiosist.

Nemcsak az alultápláltság, hanem az elhízás is kapcsolatban áll a mikrobiótával. 2-5 év közötti gyermekeknél az elhízás összefügg a 2 éves kor előtt alkalmazott antibiotikus kezelésnek köszönhető mikrobióta változással. Ez az eredmény egy csaknem 56000 gyermeket érintő vizsgálatból született, ahol az antibiotikumok, illetve a dysbiosis oki szerepét vizsgálták az elhízásban. A fenti összefüggés magyarázata lehet, hogy az antibiotikumok probiotikumként hatnak egyes, az obezitásra hajlamosító baktériumoknál, míg gátolnak az elhízás ellen ható baktériumokat.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén egyértelmű különbség van a beteg és az egészséges gyermekek mikrobiótája között, azonban az ok-okozati szerep itt is kérdéses. Dr. Morand kiemeli, hogy ebben az esetben különösen nehéz ennek megítélése, hiszen a betegeknél az immunrendszer érintett, mely speciális immunrendszer-mikrobióta kölcsönhatáshoz vezet, illetve az emésztőrendszer gyulladása is fennáll. A mikrobióta szerepe mellett szólnak azok a vizsgálatok, melyekben a dysbiosis az immunválasz Th17 és Th1 irányú eltolódása révén proinflammatorikus állapothoz és a bél barrier csökkenéséhez vezetett.

1-es típusú cukorbetegségben számos vizsgálat kiemelte, hogy a dysbiosis megelőzi a betegségre jellemző antitestek megjelenését. Az atopiás betegségek szintén gyakoribbak antibiotikum használatát követő dysbiosis esetén.

A dysbiosis szerepe a neuropszichiátriai kórképekben, például autizmusban kevéssé tisztázott és jelenleg is vitatott. Dr. Morand szerint az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált betegek gyakran specifikusan étkeznek, mely a mikrobióta megváltozásához vezet. A bél és az agy interakciójáról, az ún. bél-agy tengelyről egyre több adat áll rendelkezésünkre: a bél mikrobióta változása a neurotranszmisszióban és az immunitásban nélkülözhetetlen metabolitok csökkent termelődéséhet vezethet. Ennek következményeként csökkenhet egyes neurotranszmitterek, például a GABA, a szerotonin vagy a dopamin termelődése, mely szerepet játszhat a fenti betegségek kialakulásában. Dr Morand összegzése szerint jelenleg a mikrobióta kutatás korai fázisában vagyunk, és a vizsgálómódszereink megbízhatósága egyelőre még alacsony.

Írásunk az alábbi források alapján készült:

What Impact Do Changes to a Newborn's Microbiota Have? - Medscape - Jul 18, 2023.

https://www.medscape.com/viewarticle/994490?src=#vp_1