Az ülőmunka egészségügyi kockázatainak csökkentése

A Physiological Reviews folyóiratban augusztus 1-jén jelent meg a Baker Heart & Diabetes Institute kutatóinak cikke, amely az ülőmunka egészségügyi hatásainak eddigi legszélesebb körű összefoglalását adja.  A cikk első szerzője, David Dunstan professzor a háziorvosokkal és az elsődleges egészségügyi szolgáltatókkal együttműködve szorgalmazza, hogy a "Mennyi időt tölt ülve?" kérdést minden, a testmozgásról szóló beszélgetésbe építsék be, mivel a testmozgásból származó előnyök attól függnek, hogy naponta mennyi időt töltünk ülve.

"Nagyon sokan azt gondolják, hogy ha egy rövid sétát, kocogást vagy egy edzőtermi fizikai aktivitást végzünk egy íróasztalnál töltött nap után, akkor máris mozogtunk annyit, amennyi az egészségünk megőrzéséért szükséges, ám ez koránt sincs így. Ennek oka pedig, hogy a testmozgás nyújtotta előnyök annak függvényei is, hogy mennyi időt töltünk ülve, különösen, hogy egyvégtében, az asztaltó felkelés nélkül mennyit ülünk. Ha például órákig ülnénk az íróasztalunknál, de munka után elmennénk kocogni, akkor igen, biztosan lenne némi egészségügyi előnyünk a futásból, de a napközbeni kilenc óra ülőmunka gyakorlatilag lenullázza ezeket.”

A cikkben a kutatók minden eddiginél részletesebben végig veszik, hogy az ülőmunka vagy a hosszú, megszakítás nélküli ülés milyen hatással van az egyes szervekre, szervrendszerekre, és milyen egészségügyi kockázatot jelent. Így például a szív- és légzőszervrendszeri edzettség gyengülése, vaszkuláris diszfunkciók, a posztprandiális glükózszint és inzulinválasz romlása, a lipidprofil kedvezőtlen alakulása, az éhomi és posztprandiális lipidoxidáció gyengülése, valamint a proinflammatorikus markerek koncentrációjának növekedése figyelhető meg huzamosabb ideig ülőmunkát végző személyek körében. Ezt a teljes testzsírszázalék növekedése és különösen a hasi zsírpárnák lerakódása kíséri. És akkor még nem beszéltünk a mozgásszervrendszeri tünetekről, amelyek között az izomaktivitás ritkulása miatt az izomerő elvesztése, a teljes izomtömeg csökkenése, az oxidatív kapacitás gyengülése, a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése szerepel.

Mi tegyen, aki egész nap ülőmunkát végez?

Dunstan professzor szerint a legjobb megoldás, ha gyakori időközönként megszakítjuk az ülőmunkát, azaz az egyvégtében ülő helyzetben töltött idő felhalmozódását, mivel ezzel újraindítjuk a szervezet motorját, így jelentősen csökkenthetjük az egészségügyi kockázatok mértékét. Ugyanúgy, ahogy a fizikai aktivitásból származó előnyök attól függnek, hogy mennyi időt töltünk ülve, a túlságosan hosszú ülő helyzetben eltöltött időből eredő egészségügyi kockázatok is attól függnek, hogy az ember mennyi fizikai aktivitást végez.

"Ezért azt a kérdést, hogy mennyi időt töltünk ülve, mindig azzal együtt kell feltenni, hogy mennyi fizikai aktivitást végzünk. Ha inaktív életmódot él valaki, ráadásul ülőmunkát végez, akkor az első lépés az ülőidő gyakori, akár csak 2-3 perces megszakításokkal történő csökkentése, és csak a második lépésben jöhetnek az aktívabb életmód felé vezető tevékenysége, mint a testmozgás (séta) vagy a sport.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study shows benefits of exercise dependent on hours spent sitting

Physiology of sedentary behavior

Irodalmi hivatkozás:

Ana J. Pinto et al, Physiology of sedentary behavior, Physiological Reviews (2023). DOI: 10.1152/physrev.00022.2022