COVID-19 és mentális betegségek

Egy több mint 18 millió felnőttet vizsgáló brit tanulmány szerint a SARS-CoV-2 fertőzést követően akár egy évig is emelkedett a mentális betegségek, köztük a depresszió és a súlyos mentális betegségek aránya, különösen azoknál a súlyos COVID-fertőzötteknél, akik nem voltak beoltva, ami a kutatók szerint azt is bizonyítja, hogy a védőoltás enyhítette a COVID-19 mentális egészségre gyakorolt káros hatásait.

Dr. Venexia Walker és munkatársainak a Bristoli Egyetemen (Bristol, Egyesült Királyság) végzett és a JAMA Psychiatry című szaklapban augusztus 21-én online online megjelent tanulmányát () megelőzően már számos közleményben taglalták a COVID-diagnózis és a mentális betegségek összefüggéseit, és mindegyikben igazolták a két betegség összefüggéseit. „Egyes tanulmányok olyan betegekre korlátozódtak, akik COVID-19-gyel kerültek kórházba, és a megjelent publikációkban a követés időtartama is eltérő volt. Fontos, a COVID-19 jellege alapvetően megváltozott, ahogy a védőoltás elérhetővé vált, de kevés adat állt rendelkezésre a védőoltás hatásáról a COVID-19 és a későbbi mentális betegségek összefüggéseire” – írják a szerzők, akik ennek feltárását is célul tűzték ki.

A brit tanulmányt három kohorszban végezték el - egy körülbelül 18,6 millió emberből álló kohorszban, akiknél a COVID-19-et diagnosztizálták, mielőtt a vakcina elérhetővé vált, egy körülbelül 14 millió felnőttből álló kohorszban, akiket beoltottak, és egy körülbelül 3,2 millió emberből álló kohorszban, akiket nem oltottak be.

A kutatók összehasonlították a COVID-19 utáni különböző mentális betegségek arányát a COVID-19 előtti, illetve a COVID-19 nélküli arányokkal, valamint az oltási státusz szerint.

A legtöbb vizsgált mentális betegség aránya a COVID-19 diagnózist követő első hónapban minden kohorszban jelentősen megemelkedett a COVID-19 előtti vagy a COVID-19 nélküli arányokhoz képest. Például a depresszió (ez volt a leggyakoribb mentális betegség) és a súlyos mentális betegségek korrigált kockázati arányai a COVID-19-et követő hónapban 1,93 és 1,49 voltak az oltás előtti kohorszban, illetve 1,79 és 1,45 az oltatlan kohorszban, szemben az 1,16 és 0,91 értékkel az oltott kohorszban.

A mentális betegségek arányának ilyen mértékű emelkedése főként a súlyos, kórházi kezeléshez vezető COVID-19 után volt megfigyelhető, és a nem beoltott felnőtteknél a súlyos COVID-19 után akár egy évig is magasabb maradt. A kórházi kezeléssel járó súlyos COVID-19 esetében a depresszió korrigált kockázati aránya a felvételt követő hónapban 16,3 volt az oltás előtti kohorszban, 15,6 a nem oltott kohorszban és 12,9 a beoltott kohorszban. A súlyos mentális betegség korrigált kockázati arányai a COVID kórházi felvételt követő hónapban 9,71 volt az oltás előtti kohorszban, 8,75 oltás nélkül és 6,52 oltással.

„Az egyéb mentális betegségek előfordulása nagyjából hasonló volt a depresszió és a súlyos mentális betegség előfordulási gyakoriságához, mind összességében, mind a COVID-19 esetében kórházi kezeléssel és anélkül” - írják tanulmányukban a szerzők.

A korábbi kutatásokkal összhangban az alcsoport-elemzések során azt találták, hogy a COVID-19 és a mentális betegségek közötti kapcsolat erősebb volt az idősebb felnőttek és a férfiak körében, etnikai csoportonként pedig nem voltak markáns különbségek.

Forrás:

Walker VM, Patalay, Coronado JIC, et al: COVID-19 and Mental Illnesses in Vaccinated and Unvaccinated People JAMA Psychiatry. Published online August 21, 2024. doi:10.1001/jamapsychiatry.2024.2339