COVID-19-megbetegedés és a Parkinson-kór kockázata
Új adatok szólnak amellett, hogy a COVID-19 egyik neurológiai komplikációja a Parkinson-betegség lehet.
Dr. Patrik Brundin (Van Andel Research Institute in Grand Rapids, Michigan) és munkatársai négy olyan – viszonylag fiatal – COVID-os beteget kezeltek, akiknél a fertőzés utáni 2-5. hétben klinikailag jellemző parkinsonizmus jelent meg, izoláltan illetve más neurológiai eltérésekkel együtt. A négyből három esetet 2020. októberében ismertettek a Trends in Neurosciences c. lapban online megjelent közleményükben.
Az érintett három beteg 35, 45 és 58 éves volt, és súlyos légúti fertőzés miatt mindhárman kórházi kezelésre szorultak. A három beteg közül kettőnél a parkinsonizmus tünetei a tradicionális dopaminerg gyógyszerekre enyhültek, a harmadik beteg spontán módon teljesen rendbejött. Agyi képalkotókkal mindhárom esetben a „nigrostriális” dopamin-rendszer csökkent működését lehetett kimutatni, mint azt Parkinson-kórban látjuk. Egyik beteg családjában sem fordult elő Parkinson-kór, és egyik betegnek sem volt a Parkinson megjelenésére utaló prodromális tünete sem. Egy betegnél genetikai próbát is végeztek és nem találtak a Parkinson-kór kockázatára utaló variánst.
Ezek a COVID-19 fertőzésben jelentkező Parkinson tünetek jóval fiatalabbakon jelentkeztek, mint azt az átlagos Parkinson-kór esetén megszokhattuk, nem volt semmilyen előjelük és nem a betegek családi anamnézisében sem szerepelt Parkinson-kór. Az is figyelemre méltó, hogy a Parkinson-kór rendszerint lassan kialakuló és progrediáló betegség, de a COVID-os betegekben gyorsan alakult ki.
A szerzők úgy vélik, hogy a COVID-betegség nem csak egy akut állapot, amit vagy túlélünk, vagy nem, hanem a túlélő sok emberek egy részénél hosszantartó következményeket, közük neurológiai tüneteket –pl. a ködös agy és a depresszió- okozhat, ami agyi károsodást tükrözhet. Így van ez a Parkinson tüneteivel is, amik esetleg csak később alakulnak ki. Ezek az esetleges súlyos hosszú távú következmények arra késztetnek, hogy lehetőleg kerüljük el a vírust. Ezért nem tartják jó elképzelésnek, hogy a nyáj-immunitás úgy alakuljon ki, hogy a népesség jelentős hányada essen át a fertőzésen.
A hosszútávú neurológiai következmények is alátámasztják, hogy a COVID-19-et lehetőség szerint a legaggresszívebben kell kezelni. Amennyiben csökkenteni tudjuk a gyulladásos választ, az segíthet a neurológiai komplikációk számának csökkentésében is.
Ugyanakkor a szerzők megjegyzik, hogy ezek az esetek még nem bizonyítják a COVID és a Parkinson közötti ok-okozati összefüggést. Lehet, hogy a néhány beteg eleve predesztinálva volt a Parkinson-kórra, csökkent náluk a nigrális dopamin-receptorok mennyisége, motoros tünetek is kialakultak és a vírus csak meggyorsította a már folyamatban lévő neurodegeneratív folyamatot, bár a megfertőződöttség bebizonyosodása és a súlyos motoros tünetek rapid megjelenése között eltelt rövid idő mégis inkább ok-okozati összefüggésre utal.
Bár COVID-ot követő akut parkinsonizmust fentieken kívül nem írtak le, de egyre gyűlik a COVID-ban elhunyt betegek posztmortem anyaga. Egy ilyen neuropathológiai vizsgálat 43 esetben talált az agytörzsben mikrogliális aktivációt és citotoxikus T-sejtes inváziót, melyek Parkinson-kórban fordulnak elő.
A szerzők a COVID és a Parkinson kapcsolatának 3 lehetséges mechanizmusát írják le. Először: a vírus hiperkoagulációt okozhat, melynek következtében minden szervben kis infarktusok keletkezhetnek, az agyban is, mely Parkinsont indíthat. A vírus továbbá az idegsejtekben védekező választ válthat ki, ami az alfa szinuklein szaporodásához és felhalmozódásához vezet – ami a Parkinson jellegzetessége. Végül, egy masszív szisztémás gyulladás is beindíthatja a folyamatot. Ezek együttesen „valóságos vihar” okozására képesek. Egyre több bizonyíték szól az alfa-szinuklein immunfolyamatokban betöltött szerepéről, mennyiségét a vírusos fertőzések befolyásolják: pl. a nyugat-nílusi vírus által okozott encephalitisben szintén felhalmozódik az alfa-szinuklein. Az alfa-szinuklein COVID-betegségben történő felszaporodásáról egyelőre csak kevés COVID-ban elhunyt beteg adatai állnak rendelkezésre.
Más vírusfertőzésekhez is társulhat Parkinson-kór. A hepatitis C fertőzések epidemiológiai vizsgálatai során korábban a Parkinson emelkedett kockázatát írták le, ami már a modern antivirális kezelések mellett nem észlelhető. A szerzők javasolják a COVID-os betegek neurológiai megfigyelését.
Források:
