Emlőrák metasztázis a nyirokcsomókban

A Massachusetts General Hospital kutatói a Journal of Experimental Medicine folyóiratban június 21-én megjelent cikkükben arról számoltak be, sikerült megfejteniük, hogyan képez áttéteket az emlőrák a nyirokcsomókban. Vizsgálatuk során a felvetett kérdés egészen pontosan az volt: „Hogyan lehetséges az, hogy bár elvileg a daganatellenes nyirokcsomók (TDLN; tumor-draining lymph nodes) lennének a tumor-antigén specifikus T-sejt termelés és hatékony immunválasz legfontosabb helyei a szervezetben, mégis pont ezekben a régiókban képez először áttétet az emlőrák több formája is, ahonnan aztán a test más részeire terjedhet, agyi, tüdő-, máj- és csontáttéteket képezve?”

A vizsgálat során a kutatók egy emlőrákos egérmodellben összehasonlították azon rákos sejtek génexpressziós mintázatait, amelyek az emlőszövetben tartózkodtak vagy áttétet képeztek a nyirokcsomókban. A következő lépésben megvizsgálták, hogyan viselkednek az immunsejtek a rákos sejtek jelenlétében. Végül pedig elemezték a humán emlőráksejtek génexpressziós mintázatáról már rendelkezésre álló, nyirokcsomó-metasztázisok során regisztrált adatokat.

Sikerült feltárniuk, hogy az egerek és az emberek nyirokcsomóiban lévő egyes emlőráksejtek olyan gének fokozott expresszióját mutatják, amelyek az MHC II. osztályba (MHC-II) tartozó fehérjéket kódolják, amelyek - ha jelen vannak az antigénprezentáló sejtek sejtfelszínén - részt vesznek az immunválaszok elindításában. Eddig ez megfelelne a nyirokcsomók normál működésének, és a daganatsejtek elleni fokozott immunválaszhoz vezetne. Csakhogy az MHC-II pozitív rákos sejtekből hiányoztak az úgynevezett ko-stimuláló molekulák, amelyek jellemzően az antigén-prezentáló sejteken vannak jelen, és amelyek az immunsejteket figyelmeztetik a veszélyre. Ennek eredményeként a nyirokcsomókban nagyobb volt a tumorsejtekkel szemben toleráns immunsejtek száma és kevesebb az aktivált immunsejt.

A kutatók ezt követően megvizsgálták, mi történik, ha a daganatsejtekből kiütik az MHC-II fehérjét kódoló gént. Próbálkozásukat siker koronázta: a gén kiiktatása a rákos sejtekben csökkentette a nyirokcsomó-metasztázisok kialakulását és a toleráns immunsejtek terjeszkedését egerekben, ami az állatok hosszabb túléléséhez vezetett. Ellenőrzésképpen megvizsgálták a jelenséget a másik oldalról is: MHC-II expresszióját elősegítő fehérje felülexpressziója a nyirokcsomó-metasztázisok fokozott kialakulását és a toleráns immunsejtek túlzott terjeszkedését okozta.

"Eredményeinknek jelentős következményei lehetnek a nyirokcsomó-metasztázisok elleni hatékony kezelések kifejlesztése, a daganatok más szervekre való átterjedésének megakadályozása és a tumorellenes nyirokcsomók immunizáló képességének helyreállítása szempontjából egyaránt" nyilatkozta a vizsgálat egyik vezető szerzője Pin-Ji Lei, a Massachusetts General Hospital kutatója.

A tanulmány másik vezető szerzője Timothy P. Padera szerint további kutatásokra van ugyan szükség ahhoz, hogy teljes képet kaphassanak a csoport eredményeinek klinikai jelentőségéről, de könnyen lehetséges, hogy a nyirokcsomók mikrokörnyezetében indukált daganatsejt-újraprogramozás komoly hatással lehet a betegek tumorellenes immunválaszának hatásosságára.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study sheds light on how breast cancer cells evade immune surveillance and survive in lymph nodes

Cancer cell plasticity and MHC-II–mediated immune tolerance promote breast cancer metastasis to lymph nodes

Irodalmi hivatkozás:

Pin-Ji Lei et al, Cancer cell plasticity and MHC-II–mediated immune tolerance promote breast cancer metastasis to lymph nodes, Journal of Experimental Medicine (2023). DOI: 10.1084/jem.20221847