Gondolkodási nehézségek reanimáció után

Svédországban a Lundi Egyetem kutatói a váratlan, hirtelen szívhalálból sikeresen újraélesztett emberek vizsgálatával foglalkoznak. Európából és Ausztráliából 950 reanimált embert sikerült összegyűjteniük. Az ő tanulmányozásuk alapján, a közelmúltban közölték azt a vizsgálatot, amely igazolta, hogy az újraélesztést követően a 33, illetve 36°C-on utókezelt betegek gyógyulási esélye nem különbözik.

Ugyanezt a betegcsoportot tovább tanulmányozva észrevették, hogy gyakran alakult ki gondolkodási, a memóriát és figyelmet érintő zavar. Valószínűnek tartották, hogy ez az átmeneti, de minden ilyen esetben bekövetkező agyi hipoxia következménye, és így folytatták a vizsgálatot. Kontrollként szívinfarktus után hospitalizált betegeket választottak.

Tobias Cronberg, a Skåne Egyetemi Kórház neurológus konzultánsa azt nyilatkozta, hogy bizonyosak voltak abban: a két csoport között egyértelmű különbséget találnak, hiszen a posztinfarktusos betegek nem kerültek agyi oxigénhiányos állapotba. Meglepetésükre az infarktus után vizsgáltaknál hasonló, enyhe agyi változásokat észleltek, mint a hirtelen szívhalál miatt újraélesztett betegek csoportjában.

Úgy gondolják, hogy a gondolkodásbeli károsodást elsősorban azok a kockázati tényezők magyarázzák, amelyek a különböző szíveltérések hátterében vannak: a cukorbetegség, a hipertónia, a magas koleszterinszint. Korábban több tanulmány jelezte, hogy ezek növelik a demencia bekövetkezésének esélyét.

„Arra következtetünk, hogy szívmegállást követően nemcsak az életet kell megmenteni, hanem csökkenteni szükséges ezeket a kockázati tényezőket is, például egészséges étkezéssel és több mozgással. Egyébként ezek az emberek demenciától veszélyeztetett betegek” – mondotta Dr. Cronberg, aki bizonyos abban, hogy hirtelen szívhalál után nemcsak a betegek fizikai állapotát kell egyenesben tartani, hanem szükséges foglalkozni a memóriájukkal és figyelmükkel is.

A munkacsoport úgy látja, hogy a hirtelen szívhalálból újraélesztett betegek legtöbbjének életminősége hasonló az általános népességéhez. Ebben azonban annak is szerepe lehet, hogy a túlélők tisztában vannak azzal: a halál előszobájából visszatérvén minden okuk megvan rá, hogy elégedettek legyenek sorsukkal.

„Nem csak azt sikerült bizonyítani, hogy az erélyesebb hűtés, illetve a mérsékeltebb hipotermia egyformán hatékony utókezelés. A vizsgálat folytatásában az is igazolódott, hogy hogy a gondolkodási képesség azonos módon alakul a 33, illetve 36°C-on tartott betegek csoportjában, ami gyakorlatilag megerősíti a korábban ismertetett eredményeket” – foglalta össze Dr. Cronberg. A közleményt a JAMA Neurology közölte.