Mayzent sclerosis multiplexre
Az FDA 2019. március 26-án engedélyezte a sclerosis multiplex több formájának kezelésére javallott Mayzent (sziponimod) nevű készítményt.
Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019. március 26-án engedélyezte a sclerosis multiplex több formájának (klinikailag izolált tünetegyüttes [CIS, clinically isolated syndrome], relapszáló-remittáló betegség [RRMS, relapsing-remitting multiple sclerosis], aktív szekunder progresszív betegség [SPMS, secondary progressive multiple sclerosis]) kezelésére javallott Mayzent (sziponimod, tabletta) nevű készítményt (kérelmező: Novartis). A Mayzent hatóanyaga, a sziponimod az első új generációs orális szfingozin 1-foszfát receptor modulátor, a tabletta 0,25 mg és 2 mg-os erősségben kapható, az ajánlott napi fenntartó adag 2 mg. A készítmény az Európai Unióban is engedélyezési szakaszban van, és bár a Novartis 2018. október 8-án már kiadott egy közleményt, hogy az FDA és az EMA egyaránt befogadta a szert engedélyezési eljárásra, az FDA március végén kiadott engedélyéhez képest a készítmény uniós engedélyezése csak 2019 végére várható. A Novartis Svájcban is benyújtotta az engedélyezési kérelmet, a Swissmedic (mely nem tagja az European Medicines Agencynek, csak együttműködési megállapodásokat köt az EMA-val) pedig gyorsított felülvizsgálati eljárással (fast track) értékeli a szert, ám a nemzeti hatóság egyelőre nem közölt várható engedélyezési dátumot.
Hatásmechanizmus
A Mayzent hatóanyaga, a sziponimod a szfingozin-1-foszfát (S1P) receptor specifikus altípusainak szelektív modulátora. A sziponimod egyrészt gyulladáscsökkentő hatású: a lymphocyták S1P1 receptoraihoz kötődve megakadályozza a lymphocyták bejutását a központi idegrendszerbe, másrészt képes a sejtkárosító hatás modulálására is oly módon, hogy a központi idegrendszert elérve az oligondendrocyták és asztrocyták S1P5 receptoraihoz kötődik. Preklinikai vizsgálatok eredményei szerint ezzel képes meggátolni a szinaptikus neurodegenerációt, valamint elősegítheti a remyelinizációt a központi idegrendszerben.
Klinikai vizsgálatok
Az FDA az engedélyt az 1651 SPMS-ben (szekunder progresszív betegségformában) szenvedő beteg bevonásával, 31 országban végzett multicentrikus, randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos fázis III EXPAND vizsgálat (NCT01665144) eredményei alapján adta ki, melyben 2 mg/naponta egyszer dózisban adagolt Mayzent hatásosságát és biztonságosságát értékelték placebóhoz képest. A Mayzent szignifikáns mértékben csökkentette a betegség progresszióját, mind a fizikális tüneteket, mind a kognitív hanyatlás mértékét. A betegség fizikális tüneteinek romlását a készítmény l három hónap alatt 14-20%-kal, hat hónap alatt pedig 29-33%-kal csökkentette nem-relapszáló betegeknél. Megfigyelték, hogy a kognitív információfeldolgozási sebesség is javulást mutatott mind a két éven belüli relapszust mutató betegeknél, mind pedig azoknál, akiknél relapszus nem volt tapasztalható. A laboratóriumi vizsgálatok az idegsejtek károsodását jelző szérum neurofilamentum könnyűlánc-fehérje (sNfL, serum neurofilament light chain) koncentrációjának szignifikáns mértékű csökkenését mutatták, ami igazolta a terápia neuroprotektív hatását. A fázis II BOLD klinikai vizsgálatban (NCT00879658) a sziponimod hat hónapos alkalmazása relapszáló-remittáló betegségformában szenvedő betegek körében a placebóhoz képest szignifikáns mértékben csökkentette az évenkénti relapszusok számát valamint az agykárosodás mértékét.
A sclerosis multiplexről
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást. Világszerte 2,3 millió, Magyarországon pedig körülbelül 8-10 ezer beteg él, a kórkép nőknél kétszer-háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál; tőlünk északabbra több a megbetegedés, míg délebbre kevesebb. Ezt a tényt összefüggésbe hozzák a gyermekkori napfény hatással, mely a természetes D-vitaminforrást jelenti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek kb. kétharmadánál valóban alacsonyabb a szérum D-vitamin szint, amit pótolni kell. Több tényező – pl. genetikai ok vagy vírusfertőzés – is szerepet játszhat a kórkép kialakulásában. Az elmúlt évtizedekben jelentős változás ment végbe mind a betegség felismerése, mind kezelése terén. Országszerte csaknem 30 SM Centrum vesz részt a betegek diagnosztizálásában, kezelésében és utógondozásában.
A tünettani kép nagyon színes, hiszen az idegrendszer bármely pontja érintett lehet. Típusos kezdeti tünet a látóideggyulladás, amely egy- vagy kétoldali homályos látással jelentkezik, lehet kettőslátás, előfordulhat szédülés, de bármilyen bénulásos tünet (akár féloldali, akár mind a négy végtagra kiterjedő) is. A leggyakoribb, a betegek kb. 70 százalékát érintő kórlefolyás az, amikor a gócos idegrendszeri tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeznek és súlyossá válnak (shub), ilyenkor a tünetek 24 órán túl is fennállnak. Jellemző, hogy kezelés mellett és bizonyos mértékben spontán is javulás jelentkezik. A betegség elején ezek a panaszok még teljesen helyre jönnek, ám a kórkép előrehaladtával maradványtünetekkel is számolni kell, a betegség ezen kórformja a relapszáló-remittáló típus (RRMS), ilyenkor a tünetek fellángolását tünetmentes időszakok váltják fel. Hosszabb ideje fennálló a betegség esetén a relapszusok, shubok halványulnak, ritkulnak, viszont egy fokozatos állapotromlás figyelhető meg. Ez a szekunder progresszív forma (SPMS), a betegek mintegy 15 százalékát érinti. Előfordul a két említett típus kombinációja is, a relapszáló progrediáló forma, amelyre jellemző, hogy a kezdeti tünetek folyamatosan súlyosbodnak, a megelőző állapot pedig gyakran már nem áll helyre. A legritkább, de legsúlyosabb típus a primer progresszív forma, amely kezdettől fogva folyamatos és viszonylag gyors rosszabbodással jár, és hamar rokkantsághoz vezet, itt leggyakrabban gerincvelői tünetek jelentkeznek, ami nagyban érinti a beteg járását, emellett vegetatív tünetekkel is járhat. Felnőtt betegeknél az RRMS betegségforma gyakorisága 85%, gyerekeknél és serdülőknél pedig 98%, azaz igen ritka az egyéb típusok előfordulása.
Gyógyszerpiaci vonatkozások, a Mayzent pozicionálása
A Mayzent engedélyezése igen fontos mérföldkő lehet a Novartis számára, mivel ez az FDA által elsőként jóváhagyott szer az Egyesült Államokban a szekunder progresszív sclerosis multiplex (SPMS) kezelésére. Ez a svájci óriáscég számára réspiacot jelent a sclerosis multiplex elleni gyógyszerek piacán, ahol már számos készítménnyel van ugyan jelen (Gilenya [S1P-receptor modulátor], Extavia [béta-1b interferon szubkután injekció]), de hamarosan lejárnak a szabadalmi védettségek, és meg fognak jelenni ezen szerek generikus készítményei. A relapszáló-remittáló betegségformában szenvedő betegek 80%-ánál jelenik meg a későbbiekben az SPMS, ami azt is valószínűsíti, hogy a Mayzent az idei évben piacra kerülő készítmények közül az egyik legjelentősebb gyógyszer lehet (ez csak az Egyesült Államokban a jelenleg már diagnosztizált 100 ezer beteg mellett további 150 ezres potenciális betegpopulációt jelent), viszont nem szabad szó nélkül elmenni a lehetséges buktatók mellett sem. Az egyik ilyen akadály lehet, hogy mostanában egyre több gyógyszergyártó tapasztalja meg, hogy sok esetben még a legújabb készítmények sem képesek felnőni a piacra kerülés előtti, felfokozott elvárásokhoz, így a forgalom végül elmarad a várttól. A másik gond a sclerosis multiplex sajátosságával függ össze, vagyis azzal, hogy meglehetősen nehéz diagnosztizálni, mikor progrediál a beteg RRMS formából SPMS-be, és gyakran még a tünetek súlyosbodása esetén is tovább szedik a korábbi gyógyszereiket. A harmadik buktató pedig a Mayzent ára lehet, mivel a Novartis az előzetes hírek szerint az Egyesült Államokban évi 88,5 ezer dollárra lőtte be, ami nem sokkal magasabb ugyan a jelenleg a sclerosis multiplex kezelésére szolgáló készítmények átlagos, évi 80 ezer dollár körüli áránál (2013-ban ugyanezen szerek átlagára még 60 ezer dollár körül mozgott), ám a korábban engedélyezett készítmények közül számos olcsóbb is a betegek rendelkezésére áll, ha nem is pont ugyanazokra az indikációkra. További kérdés, hogyan fog a Mayzent szerepelni az USA gyógyszer-költséghatékonysági megfigyelő szervezete, az Icer értékelése szerint – a gyógyszer real-life klinikai hatásosságáról és hatékonyságáról szóló elemzés megjelenését a szervezet május 2-ára ígérte. Optimista előrejelzések szerint 2022-re a Mayzent „blockbuster” státuszba léphet az SM gyógyszerek 20 milliárd dolláros globális piacán, a Bloomberg szerint éves forgalma akár az 1,2 milliárd dollárt is elérheti. Legnagyobb versenytársa a Roche leányvállalata, a Genentech által 2017-ben engedélyeztetett Ocrevus lesz, melynek éves forgalmát már az idei év végére is 3,2 milliárd dollárra becsülik az elemzők.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
FDA approves new oral drug to treat multiple sclerosis
FDA Approves Mayzent (siponimod) for Secondary Progressive Multiple Sclerosis
FDA Approves Siponimod (Mayzent) for Multiple Sclerosis
Novartis scores a first with Mayzent approval
Novartis files MS drug siponimod in EU and US
US, EU filings imminent for Novartis’ MS therapy siponimod
A Comparative Review of Marketing Authorization Decisions in Switzerland, the EU, and the USA
FDA, EMA Agree to Review Novartis Therapy Siponimod to Treat SPMS
Mayzent (Formerly Siponimod & BAF312) for SPMS
Celgene Seeking FDA Approval for Ozanimod to Treat Adults With Relapsing MS
Novartis new MS drug Mayzent to be priced at $88,000 per year
Access to MS Medications – USA National Multiple Sclerosis Society
Mayzent approval boosts Novartis’ big blockbuster plan
Novartis’s Mayzent approved to treat progressive multiple sclerosis
