Partnerünk génjei befolyásolják egészségünket
A szoros szociális kapcsolatban a partner genomja indirekt módon hat a viselkedésre, a fizikai jellemzőkre, és az egészségre is – ez valószínűleg nem csak az egereknél van így.
Az egyén viselkedését és fizikai jellemzőit nem csak saját génjei befolyásolják. Vannak olyan indirekt genetikai hatások, amelyek az adott egyénnel szoros szociális kapcsolatban élők genomjából származnak. Egy nemzetközi kutatócsoport egereknél vizsgálta, hogy milyen erősen hatnak ezek a szociális genetikai hatások az egyén különböző jellemzőire. Azonos ketrecben élő egerek között az egymás génjeire gyakorolt hatás meglepően magas – a félénk viselkedés és a sebgyógyulás folyamatának vonatkozásában leginkább. A tudósok szerint éppen ezért a genetikai betegségek okainak vizsgálatakor nem csak a beteg genomját, hanem a partnerét is figyelembe kell venni.
Az együtt élő emberek tudják, hogy kölcsönösen befolyásolják egymást. Annak azonban nincsenek tudatában, hogy ez hogyan történik, mondja Amelie Baud (European Bioinformatics Institute, Hinxton), a kutatócsoport vezetőnője. Aki például koránkelőként éjjeli bagollyal él együtt, lehet, hogy partnere kedvéért gyakran később megy aludni, mint ahogy az a saját igényeinek megfelelne. Az ebből adódó alváshiány olyan betegség kiváltó oka lehet, ami a partner alvás-ébrenlét ciklust szabályozó génjeire vezethető vissza.
A kutatók hat hétre párosával egy ketrecbe helyeztek egereket, majd megvizsgálták a lehetséges összefüggéseket az egyik egér jellemzői és a másik egér génjei között. A több mint száz egyéni jellemző közé tartozott a félénkség, a depressziós hangulat, a mozgási aktivitás, a domináns viselkedés, a sebgyógyulás és a testsúly. Az eredmények szerint a lakótársak meglehetősen nagy hatással vannak a megadott jellemzőkre. A további kísérletek azt mutatták, hogy a fizikai és viselkedésbeli tulajdonságok 29 százaléka a szociális genetikai hatásokkal magyarázható. Ezek a hatások legintenzívebben a sebgyógyulás, az immunrendszer működése, a félénkség és a testsúly alakulásának kapcsán jelentek meg. Egyes esetekben a partner egér génjei nagyobb hatást fejtettek ki, mint a saját gének. A kifejlesztett vizsgálati módszerek minden bizonnyal a humán vizsgálatok során is alkalmazhatóak, mondja Oliver Stegle, a kutatócsoport egyik tagja. Baud szerint megfelelő vizsgálatok információkat adhatnak a betegségek mechanizmusáról és okairól, ezek pedig új terápiákhoz vezethetnek.
Forrás: Wissenschaft aktuell
