Rimegepant akut migrénes rohamban
Egy kettős vak, randomizált, kontrollált fázis 3 vizsgálatban a rimegepant csökkentette az akut migrénes fájdalmat és a migrénnel járó egyéb kellemetlen tüneteket.
A migrén leküzdésére alkalmas gyógyszerek fejlesztése eddig nem sok eredménnyel járt. Évtizedek óta a szerotoninreceptor-agonista triptánok a leggyakrabban alkalmazott migrénellenes szerek, de a betegek kb. egyharmada nem reagál a kezelésre, 30-40%-uknál pedig visszatér a roham. Ráadásul migrénben szenvedő kb. 10%-ánál a triptánok abszolút, vagy relatív kontraindikációja áll fenn.
A rimegepant egy szájon át szedhető calcitonin génnel összefüggő peptid (CGRP) receptor antagonista. A CGRP monoklonális antitestek csoportjába tartozó számos molekulával folytak már fázis 3 vizsgálatok, a nemzetközi fejfájástársaság (IHC, International Headache Society ) tavalyi kongresszusán a galcanezumabbal (Eli Lilly), a fremanezumabbal (Teva Pharmaceuticals), az eptinezumabbal (Alder Biopharmaceuticals) és az erenumabbal (Amgen) végzett vizsgálatok a szerek közel egyező hatásosságát, biztonságosságát és tolerálhatóságát jelezték, az egyes szerek közötti különbség a dózisokban, a beadás módjában, és az antitestek által megcélzott targetekben van.
A rimegepant vizsgálatba (Study 302) dr. Richard B. Lipton neurológus (Einstein College of Medicine,Bronx, New York) és munkatársai 1186 olyan felnőttet vettek be, akik migrénes betegsége legalább 1 éve ismert volt. A betegek havonta 2-8 (átlagosan 4,6) mérsékelt, vagy súlyos migrénes rohamtól szenvedtek és 15-nél kevesebb alkalommal volt fejfájásuk. Átlagéletkoruk 41 év volt, 89%-uk volt a nőbeteg. A több centrumban végzett vizsgálat 537 betege egyetlen, 75 mg-os dózisú orális rimegepantot kapott, míg a többi 535 beteg per os placebót kapott a migrénes roham kezelésére. A placebóhoz képest az első 2 órában lényegesen többen váltak fájdalommentessé a rimegepant csoportban, ez a különbség erősen szignifikáns volt (P=0,0006). Az aktívan kezelt csoportban a betegek 20%-a vált a kezelés első két órájában fájdalommentessé, míg a placebo-csoportban csak a betegek 12%-a. A fájdalom a kezelt csoportban 58%-ban, a placebo csoportban 43%-ban enyhült (P<0,0001). A leggyakoribb kellemetlen tünettől is jóval többen szabadultak meg a kezelt csoportban (P<0,0001).
A migrént kísérő tünetek alakulását tekintették a kutatók a másodlagos végpontnak. A hányingert kivéve, a kezelt és a placebo csoport betegei között itt is jelentős különbségek voltak a rimegepant 75 mg javára: fotofóbia-mentes volt 37% vs 22% (P<0,0001), fonofóbia-mentes 37% vs 27% (P<0,0039), hányingermentes 48% vs 43% (P=0,2084).
Az elsődleges végpontot, a fájdalommentességet 2 órával a kezelés után mérték, de a kedvező hatás még 8 óra múlva is fennállt, pl.: az aktív kezelés egyetlen adagja után szignifikánsan fennmaradt a kedvező hatás, a fájdalom a kezelést követő 2-48 órában enyhült (P<0,0001), vagy teljesen meg is szűnt (P=0,0181).
Mellékhatás az aktív hatóanyagot kapó betegek 17%-ában, a placebót kapók 14%-ában alakult ki. Gyakori mellékhatás volt a hányinger: a kezelt csoportban 1,8%-ban, a placebo csoportban 1,1%-ban lehetett észlelni. Urológiai fertőzés 1,5%-ban és 1,1%-ban alakult ki. Mellékhatások miatt nem volt szükség a kezelések, illetve a vizsgálat megszakítására. A rimegepant nem okozott májeltéréseket, biztonságossági profilja gyakorlatilag megegyezett a placebóéval.
Dr. Elizabeth Loder (Division of Headache and Pain in the Department of Neurology at Brigham and Women’s Hospital in Boston, Massachusetts vezetője) a tanulmányhoz fűzött megjegyzésében kifejtette, hogy „az új gyógyszeres kezelés egyértelműen jobb, mint a placebo. A CGRP receptor antagonisták értékesebbek a triptánoknál, és sok függ az új gyógyszerek árától.”
Forrás:
1. Medscape Medicine News > Conference News > AHS 2018
