Speciális MR-vizsgálat segítheti a sclerosis multiplex diagnózisát
Egyfajta speciális, finomhangolású MR vizsgálattal korábban fény derülhet a sclerosis multiplexre, és ennek segítségével nyomon követhető a betegség progressziója is. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című lapban megjelent közlemény szerint a „kvantitatív fogékonysági feltérképezés” módszere javíthatja a diagnosztikát és a terápiát is.
- A szem jelezheti a sclerosis multiplex progresszióját
- Az idegkárosodás kijavítása sclerosis multiplexben
- Az alemtuzumab meglepően jó hatású a nagyon aktív sclerosis multiplexben
- A ciklofoszfamid hatása progresszív sclerosis multiplexben
- Szklerózis multiplex és kannabisz-kivonat: a MUSEC vizsgálat eredményei
- Gyulladásos kortikális demielinizáció korai sclerosis multiplexben
A kvantitatív fogékonysági feltérképezésnek (QSM, quantitative susceptibility mapping) elnevezett finomhangolású mágnesrezonancia (MR) - vizsgálat „fontos módszer lehet a sclerosis multiplex (SM) és más neurológiai betegségek kórismézésében és monitorozásában” – állítja a kanadai University of Western Ontario orvos- és fogorvoskarának kutatócsoportja, melyet Ravi Menon, a funkcionális MR-vizsgálatok specialistája vezetett.
Menon kiemeli: az új képalkotó módszer legnagyobb erőssége, hogy segítségével számszerűsíthetők a neuronális változások és az SM-re jellemző fehérállományi degeneráció (az idegrostok mielinhüvelyének pusztulása) elkülöníthető a vaslerakódástól. Hangsúlyozza azt is, hogy a vizsgálat alkalmas a neurodegeneratív változások időbeli nyomonkövetésére, ami a jövőben olyan diagnosztikai eszközök kifejlesztéséhez vezethet, melyek segítségével monitorozható a SM progressziója. „Ezzel a módszerrel kvantitatív módon elemezhetjük a mielin- és vaskoncentrációkat és különösen ezek időbeli változásait – mondja. – Egy idő óta már végzünk ilyen vizsgálatokat SM-betegeken, de eddig senki sem tudta, hogy valid módszerről van-e szó vagy sem. Most már tisztában vagyunk azzal, miként kell értelmeznünk az adatokat.”
Az új finomhangolású módszer némi technológiai előrelépést jelent a hagyományos képalkotásban. „Lehetővé vált számunkra, hogy a fehérállományi változásokat elkülönítsük egyéb eltérésektől, például a vaslerakódástól melyek a hagyományos képalkotó felvételeken azonos megjelenésűek” – teszi hozzá a vizsgálat vezetője.
A szerzők azt találták, hogy a QSM képalkotásra legszélesebb körben használt módszere „nem alkalmas kvantitatív képalkotásra”, azaz a kapott MR-felvételek alapján nem mérhető a mielin- és vastartalom. Az újfajta képalkotás során megváltoztatták az MR-berendezés által adott impulzus irányát, így a kísérleti állatok agyát 18 különböző szögből tudták leképezni. Ezt követően az állatok agyát hisztológiai vizsgálatra küldték összehasonlítás végett. A szerzők összevetették az agy mikroszerkezetére – többek között a mielinkoncentrációra és -integritásra, valamint vaslerakódásra − vonatkozó laboratóriumi adatokat.
A most közzétett vizsgálat elsőként állapított meg összefüggést az MR-megjelenés és a hisztológiai mérések között, ami a kutatók reményei szerint azt jelenti, hogy az új módszer alkalmas lehet a SM kapcsán fellépő elváltozások pontosabb elemzésére, illetve annak eldöntésére, hogy ezek az elváltozások korrelálnak-e a betegség progressziójával.
Menon a közelmúltban más kutatási eredményeket is nyilvánosságra hozott, melyek hozzájárulhatnak a SM diagnosztikájának javításához. Eszerint az agyban megfigyelhető fokozott vaslerakódás a SM markere lehet. „SM-re gyanús esetekben – amikor a beteg legelső alkalommal jelentkezik a rendelésen – a frontális kéregben nagy mennyiségben kimutatható vas igen nagy biztonsággal jelzi SM vagy egyéb fehérállományi betegség fennállását” – kommentálta a 2013 októberében nyilvánosságra hozott megállapításokat Menon.
