Szolárium: veszélyesebb, mint a dohányzás

Az irodalmi adatok szisztematikus áttekintésén alapuló fenti megállapítás a JAMA Dermatology egyik legújabb közleményében olvasható. A Kaliforniai Egyetem kutatói a legátfogóbb adatbázisokban (PubMed, Scopus, Web of Science) végeztek keresést annak feltárására, milyen gyakori az ismerten karcinogén szoláriumhasználat Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában. Metaanalízisükben 88 vizsgálatot dolgoztak fel, amelyek közel 500 ezer főről adtak információt az 1986–2012 közötti időszakból. Korcsoportok szerinti bontásban elemezték a valamikori, illetve az egy éven belüli szoláriumozás gyakoriságát, majd az így kapott adatok alapján megbecsülték, mennyiben járul hozzá a szoláriumhasználat a nem melanoma típusú bőrdaganatok (NMSC, nonmelanoma skin cancer) és a melanoma kialakulásának kockázatához.

Az eredmények alapján a felnőttek 36, a felsőoktatásban tanulók 55, a serdülők 19 százaléka volt már életében szoláriumban, az egy éven belüli szoláriumozás összesített előfordulási gyakorisága a felnőtteknél 14, a főiskolásoknál, egyetemistáknál 43, a serdülőknél 18 százaléknak találták. A nők aránya minden korcsoportban meghaladta a férfiakét.

A felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalokra vonatkozó adatok kizárólag az Egyesült Államokból származnak. A felnőttekre és a serdülőkre vonatkozó információkat együttesen, földrajzi terület szerinti rétegzésben vizsgálva kimutatták, hogy a szoláriumozás a vizsgálatokban szereplő 16 Észak- és Nyugat-Európai országban a leggyakoribb (42 százalék), míg az ausztrál kontinensen a legritkább jelenség (11 százalék). Az Egyesült Államok és Kanada csak kevéssel marad le Észak- és Nyugat-Európa mögött (35 százalék).

A fenti prevalenciabecslések alapján arra következtetnek, hogy a vizsgált három régióban a szolárium-használat mintegy 3–10 százalékban járul hozzá a basalioma, 7–22 százalékban a laphámrák és 3–9 százalékban a melanoma kialakulásának kockázatához. Ez a kutatók becslése szerint mintegy 419 ezer nem melanoma és közel 11 ezer melanoma típusú új bőrrákos esetet jelent évente a három földrajzi régióban együttesen. Viszonyításként, ugyanitt a dohányzásnak tulajdonítható új tüdőrákos esetek évenkénti száma hozzávetőlegesen 363 ezerre tehető (a tüdőrákra vonatkozó incidenciabecslések alapján, és feltételezve, hogy a dohányzás a tüdőrák eseteinek 90 százalékában játszik szerepet).

Figyelembe véve, hogy a jelenlegi ismereteink szerint úgy a melanoma, mint a nem melanoma típusú bőrdaganatok létrejöttének kockázata a fiatal korban (< 35 év) szoláriumba járók körében a legnagyobb, maguk a kutatók is ijesztőnek tartják azon megállapításukat, hogy minden ötödik serdülő és a felsőoktatásban tanulók csaknem fele megfordul szoláriumban. A szoláriumhasználók valószínűleg nincsenek is tudatában annak, mekkora kockázatnak teszik ki magukat – véli a Yale Egyetem Rákközpontjának egyik kutató munkatársa, aki a daganatprevenció előmozdításának elkötelezett híveként mint független szakértő értékeli a fenti kutatási eredményeket. Mivel a tüdőrák halálozási valószínűsége jóval nagyobb, mint a daganatos bőrelváltozásoké, az emberek hajlamosak kevésbé veszélyesnek ítélni a bőrrákot, tudomást sem véve arról, mekkora terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre a különféle bőrtumorok kezelése – teszi hozzá. Ahogy a közleményben a szerzők is rámutatnak, könnyen elképzelhető, hogy a következő évtizedekben – az aktívan szoláriumozó fiatalok idősödésével párhuzamosan – még tovább fog emelkedni a bőrrákok gyakorisága.

Ez az első olyan átfogó tanulmány, amelyben nemzetközi szinten igyekeztek felmérni a szoláriumbeli UV-expozíció előfordulási gyakoriságát. Emellett a tüdőrákkal való összehasonlítás révén a kutatók arra is próbáltak rávilágítani, hogy a dohányzáshoz hasonlóan az erőteljes bőrbarnítás is „önként választott” szokás, és így – elvben legalábbis – kiküszöbölhető kockázati tényező. Véleményük szerint a dohányzás visszafogását célzó népegészségügyi kampányokhoz hasonló megközelítéssel a szoláriumhasználat (és a túlzott napozás) ellen is eredményesen lehetne fellépni. A veszélyekkel kapcsolatos tájékozottság növelése és így a napbarnított bőr társadalmi megítélésének formálása mellett a reklámtilalmat, a szoláriumok üzemeltetőinek megadóztatását, sőt a veszélyeztetett korcsoportok szoláriumhasználatának jogszabályi korlátozását is a beavatkozás lehetséges eszközei közé sorolják.

A szolárium-használatot egyébként 2009 óta a legveszélyesebb karcinogének között tartja nyilván az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és aktívan küzd a sokak szemében mindmáig divatosnak számító bőrbarnítás ellen. Az Egyesült Államokban az American Medical Association és az Amerikai Dermatológiai Társaság (American Academy of Dermatology) is élen jár e küzdelemben, és jelentős részük van abban, hogy mára az USA több mint 30 tagállamában törvény tiltja a kiskorúak szoláriumhasználatát, és az erre irányuló jogalkotás számos további államban folyamatban van.