Tíz év után is szívet tipró a Katrina hurrikán

A hurrikán rendkívül erős forgószél, mely a meleg vizű tengerek fölött alakul ki 640–800 km átmérővel. Az eddigi legpusztítóbb forgószél 1970-ben Bangladest tarolta le: a vihart követő áradások következtében a becslések szerint egymillió ember halt meg. A Katrina hurrikán, mely 2005. augusztus 29-én érte el New Orleans városát, kevesebb lakos életét követelte, a statisztikák szerint mintegy 1800-an vesztették életüket, de csaknem 400 000 ember otthona ment tönkre, s közülük nagyon sokan kénytelenek voltak elmenekülni lakóhelyükről. Számítások szerint a kár meghaladta a százmilliárd dollárt.

Ez az akut anyagi kár volt, és óriási építkezéssel fokozatosan helyreállítottak az épületekben esett károkat, de a Tulane Egyetem munkatársai Anand Irimpen vezetésével megvizsgálták, hogy a lakosság körében hogyan alakult a kardiovaszkuláris betegségek gyakorisága a Katrina előtti adatokhoz képest tíz év után. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a hurrikánt követő 3 évben a vihar előtti adatokhoz képest jóval több beteget kellett kezelni a katasztrófa sújtotta terület kórházaiban infarktus miatt. A most megismételt vizsgálat eredményeit az American Heart Association idei kongresszusán ismertették, stílusosan, New Orleans kongresszusi központjában.

A munkacsoport a korábbi közleményben ugyanazon intézet kétéves kardiológiai betegforgalmával hasonlította össze a hurrikán utáni 3 esztendő adatait. Az újabb vizsgálatban a tudományos pontosság érdekében tanulmányozták a kardiovaszkuláris kockázati tényezők esetleges változásait is. Mint kiderült, ezen a téren is jelentős romlás volt észlelhető. A koszorúér-betegség klinikai gyakoriságát most 48%-nak találták a korábbi 31%-hoz képest. A cukorbetegség a hurrikán előtti években 29%-ban jelent meg, most 40%-ban. Hipertóniát előző alkalommal 74%-ban állapítottak meg, most 81%-ban. Hiperkoleszterinémiát most 59%-ban mutattak ki a korábbi 45%-hoz képest. Külön kiemelték, hogy a dohányosok aránya is megnőtt: 39%-ról 54%-ra. A vizsgálat fő megállapítása, hogy a heveny infarktus miatti kórházi felvételek gyakorisága 10 év után most háromszorosa a hurrikánt megelőző időszak gyakoriságának. Az előadó szerint a drogprobléma előfordulása is kétszeresére nőtt, hasonlóan a pszichiátriai betegségek gyakoriságához.

A vitában sok szó esett arról, hogy a rizikófaktorok szerepének növekedése mekkora szerepet játszik az infarktus előfordulásának növekedésében. Az is tény, hogy a Katrina utáni időszakban a törzslakosság jelentős része elköltözött, igen sok afroamerikai érkezett a városba. A hurrikánt követő időszakban megnőtt a munkanélküliség, és szignifikánsan csökkent az egészségbiztosítással rendelkező lakosok száma. Ugyanakkor a vizsgálat szigorúan egyközpontú volt, a város többi részére vonatkozólag nem szolgáltatott adatokat.

„Ilyen esemény után, mint a Katrina hurrikán, a társadalom igyekszik fölépíteni a lerombolt épületeket. Az adatok azt bizonyítják, hogy a természeti katasztrófák sokkal hosszabb időre megszabják az egészségügyi helyzet alakulását is, mint ahogy azt korábban hittük” – foglalta össze az előadó.