Új formulájú szemészeti gyulladásgátló szer

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019. február 25-én engedélyezte a szemészeti beavatkozásokat követő posztoperatív gyulladások és fájdalom kezelésére javallott új formulájú Lotemax SM (0,38% loteprednol-etabonát) nevű készítményt (kérelmező: Bausch&Lomb). A szer hatóanyaga, a loteprednol-etabonát egy módosított szerkezetű úgynevezett „soft” kortikoszteroid, ami a szem gyulladása esetén elsőként választandó szer, mivel a hagyományos szteroidokhoz képest ritkábban okoznak mellékhatást. A módosított szerkezetnek köszönhetően a hatóanyag viszonylag gyorsan lebomlik. A Bausch&Lomb korábban engedélyezett Lotemax Gel készítményével szemben az SM (submicron) kisebb szemcseméretű, ezért gyorsabban oldódik a könnyben, és csarnokvíz-penetrációja régebbi formuláénak kétszerese. A régebbi formulához hasonlatosan a Lotemax SM is tartalmaz glicerint, és propilén-glikolt, a pH-ja megegyezik az emberi könnyével, és a gyártó információi szerint a loteprednol-etabonátot tartalmazó szerek közül a legkevesebb tartósítószert tartalmazza.

Klinikai vizsgálatok

Az FDA a készítményt két randomizált, multicentrikus, kettős maszkolású, párhuzamos csoportos, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat eredményei alapján adta ki, melyeket összesen 742, szürkehályog-műtétet követő posztoperatív gyulladásban szenvedő betegen végeztek. A szürkehályog-műtét a leggyakrabban végzett szemészeti beavatkozás az Egyesült Államokban, melyet követően sokszor alakul ki fájdalmas, kellemetlen gyulladás, ami kezelés nélkül komoly szövődményekhez is vezethet. A két vizsgálatban a Lotemax szignifikáns mértékben bizonyult hatásosabbnak a placebónál, ráadásul jobb felszívódása miatt kevésbé gyakran kellett adagolni a készítményt, mint a Lotemax Gelt. A betegek a műtét napjától kezdve naponta háromszor kapták a vizsgálati szert vagy a placebót az érintett szemükbe, és a nyolcadik napra a hatóanyagot tartalmazó készítményt kapó csoportban kétszer annyi betegnél szűnt meg teljes mértékben a gyulladás, mint a placebót kapó kontroll csoportban. A kezelt betegek közül a nyolcadik napra 74% vált fájdalommentessé, ugyanez a placebónál 49% volt, ám már a kezelés megkezdését követő harmadik napon is hasonló volt az arány (72% ill. 50%).

Mellékhatások, ellenjavallatok

A klinikai vizsgálatok során kezeléssel összefüggő mellékhatások egyike sem jelentkezett a betegek több mint 1%-ánál, a szemészeti felhasználású szteroidoknál ritkán megnövekedett intraocularis nyomás jelentkezhet. A készítmény 10 napnál hosszabb ideig történő használata esetén az szemnyomást monitorozni szükséges a glaucoma (zöld hályog) kialakulásának kockázata miatt. A szer alkalmazása a többi kortikoszteroidhoz hasonlóan ellenjavallt a szem egyes vírusos fertőzései (vaccinia, varicella, dendriticus keratitis), valamint a szemet érintő bakteriális és gombás fertőzések esetén. A szem gyulladásos állapota alatt kontaktlencse nem viselhető.

Magyar találmány: a loteprednol-etabonát hatóanyag

Talán kevéssé ismert, hogy a loteprednol-etabonát hatóanyagot egy kiváló magyar kutató, a több mint 210 szabadalommal rendelkező Prof. Dr. Bodor Miklós, akadémikus, gyógyszertervező fedezte fel. Bodor tudományos főmunkatárs volt a kolozsvári Gyógyszervegyészeti Kutatóintézetben 1968-ig, amikor ösztöndíjat kapott az austini Texas Egyetemen. 1972-ben először kutatási főmunkatárs, majd rövidesen tudományos igazgató lett a Kansasban működő ALZA (később INTERx) vállalatnál és társprofesszor a Kansas Egyetemen. Később meghívták a Gainesville-i Florida Egyetemre tanszékvezető professzornak, az orvosi kémia szakra. 1983-ban megkapta a legmagasabb amerikai egyetemi fokozatot: graduate research professzor lett. Ugyanitt a Florida Állami Gyógyszerfejlesztő Intézet ügyvivő igazgatója lett 1986-ban, s társ-professzor az orvosi (szemészeti) és a kémia karokon. Az évek során az egyetemen több mint 50 doktoranduszt képzett. 2000 februárjában az egyetem időhatár nélküli szabadságra engedte, s a Miamiban székelő IVAX vállalat tudományos alelnöke, majd a cég chief scientific officer-e lett. Ezzel egyidőben elfogadta az IVAX tulajdonában lévő budapesti Gyógyszerkutató Intézet ügyvezető igazgatói állását is, de 2005 végén visszatért a Florida Egyetemre. Jelenleg az általa 2006-ban alapított Bodor Laboratories Inc. elnöke, kiterjedt tudományos tevékenységének fő célkitűzése a biztonságos, javított terápiás indexű új gyógyszerek tervezése az általa kidolgozott elméleti és gyakorlati „retrometabolikus” szabályok és módszerek használatával. Több mint 520 tudományos dolgozatot közölt gyakorlati és számítógépes gyógyszertervezési, elméleti és szerves kémiai, gyógyszertranszport és -metabolizmus témakörökben.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

FDA Approves Lotemax SM For Ocular Surgery Pain, Inflammation

Lotemax SM Label (FDA) – NDA 208219

Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság szemészeti szakértőinek hivatalos ajánlása a szemfelszínt érintő, túlérzékenységen alapuló betegségek kórismézéséhez és kezeléséhez

A kortikoszteroidtartalmú szemcseppek alkalmazása gyermekkori allergiás szembetegségek kezelésében

Phoenix Pharma – MAGAZIN – Élettörténetek: Prof. Dr. Bodor Miklós gyógyszertervező

MKE 1. Nemzeti Konferencia, Sopron, Meghívott előadók