Univerzális CAR-T sejtes terápia?
Egy új immunológiai megközelítés felerősített, tömeggyártott gamma-delta T-sejtekkel váltaná ki a jelenlegi onkológiai kiméra antigénreceptoros T-sejtes kezeléseket.
- Allogén CAR-T sejtek vérrákos betegségek kezelésében
- Mesterséges intelligencia a gyógyszertervezésben
- Műtét utáni reziduális ráksejtek elölése
- Daganatba juttatott immunsejtek
- A CAR-T-sejtes kezelés figyelemre méltó eredményei
- Kísérleti rákvakcina glioblastomára
- Jó eredmény áttétes nem-kissejtes tüdőrák kombinált kezelésében
A Nature Communications folyóiratban november 8-án jelent meg a University of California, Los Angeles (UCLA) kutatóinak cikke, amelyben az immuno-onkológiai terápiák egy új megközelítéséről, “készen kapható”, olcsón, nagy tömegben gyártható, és ráktípusok széles skálájának kezelésében használható gamma-delta T-sejtek fejlesztéséről számolnak be.
Az allogén terápiának is nevezett sejtterápia a betegek saját sejtjei helyett egészséges donorokból származó immunsejteket használ. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a sejtterápiák, mint például a kiméra antigénreceptoros (CAR) T-sejtterápia, több beteghez jusson el még a megfelelő időben, ugyanis pont az időzítés számít ezen életmentő kezelések egyik legfőbb korlátjának.
“Az idő általában kulcstényező, amikor az előrehaladott rákbetegségben szenvedő betegek kezeléséről van szó” - fejtette ki az elgondolás lényegét Dr. Lili Yang a UCLA Health Jonsson Comprehensive Cancer Center munkatársa, a cikk vezető szerzője. “Jelenleg a CAR-T terápiákat személyre kell szabni, az adott beteg immunrendszeréhez kell adaptálni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fehérvérsejteket kell kivonnunk a betegből, genetikailag meg kell változtatnunk a sejteket, majd vissza kell juttatnunk őket a betegbe. Ez a folyamat hetekig vagy hónapokig is eltarthat, nem is beszélve arról, hogy több százezer dollárba kerülhet egy-egy beteg kezelése.”
A mostani cikkben ismertetett új megközelítés döntő lépés lehet a hatékonyabb, nagyságrendekkel olcsóbb és sokkal gyorsabban, felhasználásra készen alkalmazható sejtterápiák kifejlesztése felé. Ennek lényege, hogy ezek a terápiás sejtek tömegesen gyárthatók és szállíthatók a világ kórházaiba, így a CAR-T sejtterápia egyrészt megfizethetőbbé válik, másrészt a betegek sokkal szélesebb köre számára lehet elérhető.
A tanulmányban Yang és csapata a gamma delta T-sejtekre összpontosított, egy olyan immunsejt típusra, amely arról ismert, hogy rákos megbetegedések széles körét - beleértve a szolid tumorokat is - képes megcélozni anélkül, hogy graft-versus-host betegséget okozna, ami az allogén sejtterápiák gyakori szövődménye.
Bár a gamma delta T-sejt alapú kezeléseket már korábban is vizsgálták, ezek akkor még csak korlátozott klinikai sikerrel jártak részint a donorok változékonysága, részint a rövid ideig tartó perzisztencia, illetve a rákos sejtek azon képessége miatt, hogy képesek elkerülni a szervezet immunválaszát.
Yang és munkacsoportja azonban azt találta, hogy a CD16 sejtfelszíni markert nagy mennyiségben expresszáló donor gamma delta T-sejtek igen hatásosan képesek elpusztítani a rákos sejteket.
“A magas CD16-expresszióval rendelkező gamma delta T-sejtek olyan egyedi tulajdonságokkal bírnak, amelyek növelik tumorfelismerő képességüket” - fejtette ki Yang. “Kimutattuk, hogy az effektor molekulák szintje ezeknél a sejteknél igen magas, és rendelkeznek azzal a képességgel, hogy antitest-függő sejtes citotoxicitást fejtsenek ki a rákos sejtekkel szemben. Úgy találtuk, hogy a CD16-ot biomarkerként használva a donorok kiválasztásához javíthatjuk rákellenes tulajdonságaikat.”
Yang és kutatócsoportja a gamma delta T-sejtes kezelésekkel kapcsolatos korábbi tanulmányokban tapasztalt problémák egy részét is leküzdötte azzal, hogy a sejteket úgy alakították ki, hogy CAR és IL-15 receptorokkal legyenek felszerelve, azaz két olyan alapvető komponenst tartalmazzanak, amelyek segítenek a gamma delta T-sejtek rákellenes képességének fokozásában.
A kutatók ezt követően kidolgozták a sejtek hatékony, nagy mennyiségben történő előállításának technológiáját, majd a létrehozott sejteket két különböző preklinikai petefészekrák-modellen is tesztelték. Megállapították, hogy a sejtek képesek voltak megtámadni a daganatokat, és hosszú ideig megmaradtak a modellekben, lehetővé téve, hogy perzisztensen fejtsék ki daganatellenes hatásukat. Igen jó hír, hogy graft-versus-host betegségre utaló szövődményt nem tapasztaltak a vizsgálatok során.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Scientists engineer potent immune cells for 'off-the-shelf' cancer immunotherapy
Irodalmi hivatkozás:
Derek Lee et al.: Unlocking the potential of allogeneic Vδ2 T cells for ovarian cancer therapy through CD16 biomarker selection and CAR/IL-15 engineering, Nature Communications (2023). DOI: 10.1038/s41467-023-42619-2