A dohányosoknál gyakori a fogvesztés

A Journal of Dental Research című lapban megjelent közlemény az EPIC Potsam hosszú távú kohorszvizsgálat eredményeit adja közre, melyet a University of Birmingham és a German Institute of Human Nutrition kutatói készítettek.

A fogak kihullása világszerte jelentős közegészségügyi probléma. Az Egyesült Királyságban például a 65 és 74 év közöttiek esetében a teljes foghiány előfordulási aránya 15 százalék, ami 75 éves kor felett meghaladja a 30 százalékot is. Globális viszonylatban az arányszám már a 65−74 éves korosztályban megközelíti a 30 százalékot.

A mostani vizsgálat első szerzője Thomas Dietrich, a University of Birmingham professzora, aki így fogalmaz: „A fogvesztés oka többnyire a fogszuvasodás (kariesz) és a krónikus fogágygyulladás (periodontitis). A dohányzás közismerten a periodontitis erős kockázati tényezője, ami magyarázatot adhat a fogvesztés dohányosok körében észlelt magasabb előfordulási arányára.”

A dohányzás elrejtheti az ínyvérzést, ami a periodontitis alapvető tünete. Ennek következtében könnyen előfordulhat, hogy a dohányosok ínye egészségesebbnek tűnik, mint amilyen valójában.

„Valóban szerencsétlen dolog, hogy dohányzás mellett nem szembetűnőek az ínybetegség jelei, mert így az érintettek gyakran már csak akkor veszik észre a problémát, amikor az már igen súlyossá válik. Jó hír ugyanakkor, hogy a dohányzás abbahagyása meglehetősen rövid időn belül csökkenti a kockázatot. Végeredményben a dohányzásról leszokók esetében ugyanakkora a fogvesztés kockázata, mint azok körében, akik soha nem dohányoztak, ehhez azonban akár 10 évnél is hosszabb idő lehet szükséges” – teszi hozzá Dietrich professzor.

A fogánybetegség és az ebből adódó fogvesztés lehet az első szembetűnő jele annak, hogy a dohányos egészségi állapota nem megfelelő. Ez kellő motivációt adhat a dohányosnak a leszokásra, még mielőtt a dohányzásnak olyan életveszélyes következményei alakulnának ki, mint amilyen például a tüdőrák” – teszi hozzá a fentiekhez Kolade Oluwagbemigun, a German Institute of Human Nutrition munkatársa.

A mostani megállapítások függetlenek az egyéb kockázati tényezőktől, többek között a diabétesztől, és az adatok egy olyan, 23376 fő bevonásával lefolytatott vizsgálatból származnak, melynek célja a dohányzás, a dohányzásról való leszokás és a fogvesztés közötti korreláció elemzése volt három különböző korcsoportban.

A dohányzás és a fogvesztés között szorosabb kapcsolat igazolódott a fiatalabbak körében, mint az idősebb korosztályban. Ezen kívül az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy az összefüggés dózisdependens: az erős dohányosok csoportjában nagyobb a fogvesztés valószínűsége, mint azok esetében, akik csak néhány szál cigarettát szívnak el naponta.

A German Institute of Human Nutrition másik kutatója, Heiner Boeing professzor ezt teszi hozzá a fentiekhez: „A szív- és érrendszerre, illetve a tüdőbetegségek és rosszindulatú daganatok előfordulására gyakorolt kedvező hatásokon túl tehát a szájüreg állapota a másik ok, ami arra kell, hogy ösztönözzön, hogy ne kezdjünk el dohányozni, illetve ha mégis, akkor mielőbb igyekezzünk leszokni a dohányzásról.”