A hidroxiklorokin kardiális biztonságossága COVID-19-ben
Nem csak Donald Trump hidroxiklorokin-hívő, ma is sokan szedik akár prevenciós célból is, így továbbra is vizsgálják hasznosságát és kardiális mellékhatásait.
- Valóban megoldás lehet a hidroklorokin COVID-19-ben?
- Nem javasolt a klorokin és a hidroxi-klorokin COVID-19-fertőzésben
- Eltérő adatok a COVID-19 fertőzésben adott hidroxiklorokin hatásairól
- Kombinált antivirális kezelés gyorsítja a COVID-19-ből való felépülést
- Az FDA engedélyezte a remdesivirt COVID-19-ben
- Jó eredményeket mutatott a leronlimab COVID-19-ben
Számos vizsgálat igazolta, hogy a szer megnyújtja a QT időt, ezért alkalmazását már a korábbiakban is csak kórházi körülmények között javasolták és figyelmeztettek az egyéb, QT idő megnyúlását okozó szerrel történő együtt adás veszélyére. Egy új olasz vizsgálat szerint COVID-19-ben a hidroxiklorokin (HCQ) rövid használata során mindössze mérsékelt QT prolongáció keletkezik, akkor is, ha egyéb QT-prolongációt okozó szerekkel együtt adják. A vizsgálatot számos szakértő kritizálta.
Dr. Giovanni Forleo (Milánói Egyetem) és munkatársai az eddigi legnagyobb betegszámú vizsgálatot végezték a hidroxiklorokin arritmiás biztonságosságának igazolására. A vizsgálatba vont 649 beteg (69,9 ± 18,7 év, 46,1% ffi), 53,8%-a egyedül HCQ-t, 9,9%-a azithromycint, 9,7%-a lopinavir/ritonavir kombinációt, 5,2% azithromycin plusz lopinavir/ritonavir kezelést kapott. Az első HCQ dózis után 36-72 órával készült EKG-n átlag 13 msec-al nyúlt meg a QT intervallum, 96 óra után átlag 20 msec volt a megnyúlás az eredetihez képest (mindkettő P<0,001). A QT megnyúlás szignifikáns volt, akár a Bazett, akár a Fridericia, vagy a Framingham formulával korrigálták az értékeket és szignifikáns volt az otthon kezelt betegek (n=126), a kórházban kezelt betegek (n=495), és az intenzíven kezelt betegek (n=28) körében egyaránt.
Átlagosan 16 nap alatt 1,1%-ban (7 beteg) jelent meg major kamrai arritmia. Ez a 7 beteg kivétel nélkül idős, számos egyéb betegségben szenvedő volt, és arritmiájuk egy, az e célból felállított központi döntőbizottság független volt a HCQ kezeléstől. Összesen 42 beteg (6,5%) halt meg, a halál csak 3 esetben volt összefüggésben a jelentős kamrai arritmiával. Az újonnan jelentkező kardiális panaszok: 12 új pitvarfibrillációs esemény, 3 új pitvari flutter epizód, és 9 tüneteket okozó bradycardia voltak, melyek miatt a nem-HCQ gyógyszereket visszavonták. A szerzők kijelentése szerint vizsgálatukban a hidroklorokin adagoláshoz nem társult – egyértelműen a hidroklorokinnal összefüggő – szignifikáns arritmia, azaz a gyógyszer nagyon biztonságos.
Dr. Robert Bonow (Max and Lilly Goldberg Distinguished Professor of Cardiology at Northwestern University in Chicago) a tanulmánnyal kapcsolatban több aggodalmának adott hangot: az a kijelentés, hogy „nem volt halálos kimenetelű arritmia” erősen megkérdőjelezhető, mert ezek szerint nem vették figyelembe azt az intenzíven ápolt 3 beteget, akiknél a kamrai fibrilláció halállal végződött. Továbbá az intenzív osztályon kezelt betegek 7,1%-ánál a HCQ adagolás mellett ventrikuláris tachycardia lépett fel, és a betegek csaknem 11%-ánál a QT intervallum megnyúlása miatt függesztették fel a gyógyszer adagolását. „Az intenzív osztályokon ápolt betegeket nagyon, nagyon gondosan kell figyelni, mivel a hidroklorokinnak additív hatása van a többi gyógyszerrel és a betegséggel szemben, hisz az erőteljes gyulladásos válasz és a hipoxia egyaránt halálos végű arritmiákhoz vezethet.”
Dr. Bonow, aki a JAMA Cardiology szerkesztője és az American Heart Association volt elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy az arritmiák megfigyelése nem volt pontos, hiszen nem minden centrumban állt rendelkezésre 24 órás telemetria és felvétel. Erre a szerzők is felhívják cikkükben a figyelmet, így az eredmények egyeznek két előzetes cikk adataival, melyekben egyetlen torsades de pointes-ről írtak. „Úgy gondolom, hogy a Lancet azóta visszavont cikkén kívül egyetlen közlemény sem írt a gyógyszerrel kapcsolatos súlyos komplikációkról” – mondta Dr. Bonow, "ugyanakkor semmi sem bizonyítja, hogy a HCQ hatásos lenne". A HCQ-t olyankor vetették be az orvosok, amikor a nagyon súlyos beteggel már nem tudtak mit kezdeni, de ebben a vizsgálatban az intenzív osztályokon kezelt betegek a résztvevő összes beteg csak egy nagyon kis részét tették ki (28/649 = 4,3%) . A HCQ ma már nem szerepel a kórházak COVID-19-kezelési protokolljaiban, ráadásul az FDA a ritmuszavarok kockázata miatt figyelmeztetett arra, hogy a szert kórházon kívül egyáltalán ne használják.
A Disease Control and Prevention (CDC) felmérése azt mutatta, hogy a HCQ, vagy a klorokin felírása 80-szorosára emelkedett 2020. február és március között, és a májusi-júniusi csökkenés ellenére most is 1,1-szer, 1,3-szor nagyobb arányban fogy, mint korábban. Egyes betegek COVID-prevenciós céllal kívánják szedni a készítményt. A világjárvány kezdetén a járvány epicentrumában, Olaszországban a betegek többsége szedte a hidroxiklorokint, de ma már csak a betegek kis hányada kapja.
A tanulmányban résztvevő 649 beteget hét Észak-Olasz kórházban, illetve otthonukban kezelték, a legtöbb betegnél alacsony (55%), vagy mérsékelt (38,5%) volt a QT megnyúlás kockázata a kiinduláskor mért Tisdale-score alapján. A hidroxiklorokint az otthonukban ápolt betegnek mérsékelt légzési tünetek esetén (PaO₂/FiO₂ arány >300 Hgmm), illetve alacsony Tisdale-score esetén adták.
Források:
